-
Kollár Nélia
Írások
Amit nem mondhattam el
Rengeteg szó nyomja lelkemet, Melyet nem mondhattam el. Igaz, elmondhattam volna… Ha az elmúlás közbe nem szólt volna. El kellett volna mondanom, Milyen szép volt...
Sosem vagy egyedül
Sosem vagy egyedül, Még ha épp most a padon magad is ülsz. Velünk vannak szeretteink, Kik előrementek a paradicsomig. Hidd el, épp téged néznek, Sajnálják,...
Titkos napló
Édes drága titkos mentsváram, Oly sokkal tartozom neked, főleg hálával. Annyi mindenen segítettél át, Mindent tudsz, amit másnak nem adhattam át. Idegen voltál számomra, Nem...
Meghallani, nem csak hallgatni
Napjainkat sok beszélgetés alakítja. Sok életnek vagyunk szem- és fültanúja. Sok mindent látunk, sok mindent hallunk, De vajon a benne rejlő mondanivalót is meghalljuk? Sok...
Vaknak kell lenni
Vaknak kell lennünk, Hogy lelkünk és énünket megőrizzük. Vakon bízni, vakon hinni, Vakon szerelembe esni. Néha nem szabad látni a valóságot, Mert ha látnánk, utálnánk...
Egyszer fent, egyszer lent
Az élet hullámvasút, Egyszer a lent és egyszer a fent jut. Mondják, hogy a bajok csőstül jönnek, De nyugalom, az esőcseppek sem örökké esnek. Én...
Itt kellene lenned
Elmondom neked, Mit már személyesen nem lehet. Itt kellene lenned, Hisz annyi dolog van, amiben részt kellene venned. Ott kellene lenned, ennek a versnek a...
Szabadság…
Állok a széllel szemben, Szellő gereblyézi hajam, becsukom szemem. A nap melengeti arcomat, Patkódobogás szeli ketté a belső hangomat. Kalászok között állva, Lódobogás a csendet...