Ott volt először ő, A Gyermek, Aki szeret: Apát, Anyát, Önnön magát. Aztán jött a Nincstelen. Tekintete homályba vész, De fürkész: A gyűrű, az óra…...

Mint az ősz ezerszínű falevelei, hullnak most földre drága, magyar anyanyelvem legszebb szavai. Időről időre összeszedem, Sorokba rendezem őket. Emlékül nektek, Hant alatt nyugvó Nagyjaim....

Egy éj, Hogy élj A mának, Bűncselekmény. Léleksikkasztás! Jár a szabadságvesztés. 0

Igen. Most, hogy kinyílt a szemem, Lopni akarok! Úgy, ahogy láttuk a filmben; A nyakadról, Csak egyet, Csak ide, Ide a csalogány csőrébe, Hogy énekelhessen....

Nem lehet, hogy csak álarcot cserélünk? Talán díszesebb lesz most, talán jobban elrejti a valóságot, talán jobban megmutatjuk igazi arcunk… A világ bálozni készül. Mi...

Csak egyet! Csak egyet! Belehajolni, Beleszagolni, Megpihenni, Feloldódni. Akarok! Akarok! Nyakadban, Válladon. Vállalom. Hát hiába akarom? 0

Ma már tudom: Minden egyes öleléssel sebzett, vérző szíved törölted belèm. Azt hitted, megfoltozhatom. Öleltél, hogy ölhess. Áldozatod lettem. Te pedig Áldozatból gyilkossá lettél. A...

Zavarba ejtők, És Zavarba esettek. A fogság egy. 0

Minden héten Nagypéntek. Keresztek sora. Gyertyalángként ágyaitok mellett, Harmadnapig kìsérünk Benneteket. Csonkig égünk, Veletek halunk. És mindig, És ùjra: Feltámadunk. 0

Hűs forrásom titok vizével itatlak. Folyásomnak gátat mondd, mégis mi szab? Miért nem merülök el magamban, Süllyedő csónak. Megfenekleni vágyom medremben, Benned. 0