Rózsa Iván: Furcsa gondolat, 33 sorban Néha felmerül bennem egy furcsa gondolat: Mit is csinálnék én ott lent, a föld alatt?! Inkább pihennék meg egy...

Rózsa Iván: És jött a tehervonat… Figyelted, ahogy a Dunán úszik a dinnyehéj; Legszívesebben te is vele úsztál volna… Bántott a világ, hiányzott a kölcsönös...

Rózsa Iván: Igazság és valóság Az embereket általában nem érdekli az igazság. Mondhatni: fittyet se hánynak rá, bárki is hirdeti. Az emberek azt hiszik el,...

Rózsa Iván: Az élet élvezete Hallgatom a zenét, és közben elgondolkodom: Kiváltságos vagyok, hogy ezt így hallhatom?! Nem mindenkinek jó a füle, a hallóképessége; Van,...

Rózsa Iván: Szeptember közepén Nem perzsel már a nyár… Lágyan bágyadt a napsugár… De szőlőt érlelni nem lusta: Szeptemberi napot fürt vonzza! Budakalász, 2026. szeptember...

Rózsa Iván: Tévedés Tévedni emberi dolog. Beismerni tévedésünket úriemberi gesztus. Tévedhetetlennek hinni magad: orvosi eset… Budakalász, 2026. szeptember 9. 0

Rózsa Iván: Lebegés Tisztán, érdek nélkül szeretni: igaz érzés. Hozzásimulni, szerelemből szeretkezni: igaz érzék. E zavaros, felfordult világban embernek maradni: igaz érték. Mindhármat magadban megőrizni:...

Rózsa Iván: Szentjánosbogárka A Földön itt-ott pislákol még valahol egy kis szeretet; Éjszaka fénylik, mint valami holdkóros szentjánosbogárka. Szégyelli magát, pedig az emberiség szenvedett már...

Rózsa Iván: Szakállas ősz (öt haiku) elmúlik a nyár mint utána az ősz is – semmi közeleg tarka lombok közt feleded nyár varázsát – majd...

Rózsa Iván: Hatalom Szeretem az államférfiakat, de a politikusokat nem. Szeretem az orvosokat, de a népesség-szabályozókat nem. Szeretem az újságírókat, de a bértollnokokat nem. Szeretem...