Rózsa Iván: Csak? Porrá vált város… „Csak atom-gombafelhő!” – legyint egy főtiszt… Budakalász, 2024. december 7. 0

Rózsa Iván: A teremtés „koronája” Üvölt a farkas, zokog a medve: Az erdő elveszett nekik mindörökre. Kegyvesztett állatok, pusztuló természet: És minderről csakis az ember...

Rózsa Iván: Bánatcsepp Könnycsepp az arcon; sós, mint a tenger, bánat – csepp a tengerben… Budakalász, 2024. december 5. 0

Rózsa Iván: Helyettünk… A Föld könnyezik – helyettünk is, hisz mi már sírni sem tudunk… Budakalász, 2024. december 5. 0

Rózsa Iván. Évszakok Tavasz, nyár, ősz, tél; változnak az évszakok – csak a vég biztos… Budakalász, 2024. december 5. 0

Rózsa Iván: Légüres tér Frázist pufogtat, így lélegzik az ember – üres szóbeszéd… Budakalász, 2024. november 20. 0

Rózsa Iván: Elszállt velük a nyár… (Öt haiku) Forró nyarunk volt, gólya kelepelt Vörsön – most Afrikában… Ablak sarkában üres a fecskefészek – tán visszatérnek…...

Rózsa Iván: Nagy különbség! Az egyszerű, bölcs, józan paraszti ésszel megáldott emberek nem bonyolítják túl a világot. Elég bonyolult az, magától is. A született bunkók...

Rózsa Iván: Fogadatlanok… Tudod igazad, ámbátor száz prókátor veszted lihegi… Budakalász, 20024. november 4. 0

Rózsa Iván: Burundi űrkikötő (Ozric Tentacles: Burundi Spaceport) Hogy lenne már Burundiban űrkikötő?! Ez akkora őrültség, hogy rögtön szembeötlő! De egy művész fantáziája minden látomást...