Szabó Edit : XI. Szonett Feketén világosbarnán vöröslő Merengő bolygóm a fáradt ég leste Miért nem lendülhetek a végtelenbe Kiért foroghat lelkemben megértőn. Él a...

Edit Szabó : Tavasz ébredése Haiku csokor Szirmot bont tavasz hosszú hideg tél után virág kacsintgat. Búvik hóvirág emelgeti ki fejét tavasz hajnalán. Ibolya kékül...

Edit Szabó : Dalok a lelkemben Éjszakákon sokszor visszajárok, néma csendben újra élnek álmok, muzsikaszó dallama fülemben, húzd cigány, hisz most is itt vagy vélem....

Edit Szabó : Gyöngyszemek Kiskertnek a tarkasága belesimul láthatárba, kikeleti tavasz jött el, minden virág életre kelt. Vészeltek át hosszú telet, őrizték a gyökereket, mélyről...

Edit Szabó : Virágoznak a cseresznyefák Rózsaszín virágok erdeje folyónak két parti tengere, piroslik medreknek szélébe, visszanéz szemeknek fényébe, virágoznak a cseresznyefák. Nap fénye tündöklőn...

Edit Szabó : Napkelte Kora  reggel hunyorog, redőny résein napfény kuncsorog, bebocsájtását kéri, szobában új napot jelenti, fénye keletről érkezik kérve, engedjek neki, az ágy...

Edit Szabó : Kertek, mezők virága Mezőn, réten, rónaságon előtünnek a virágok, színeikkel hívogatnak, illatukkal csábítanak. A fű közül bújik éppen illatával vonzva méhet, gyógynövények...

Edit Szabó : Fehér galamb Galambpár a levegőben repdesnek egymást kerülve, társát keresi mindkettő, reményekben ők esendők. Csillognak hófehér szárnyak villantanak párat bátran, tavasz titka...

Edit Szabó : Az én hitem „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga ?” Szemem előtt betűk szökkennek, életre kél a vers maga....

Edit Szabó : Mondhattam volna Szerelem tüze hirtelen lobban követi oly hamar esküvő, lelkem és szívem a mennyekig ér, örökké ” boldog, mert veled él...