Edit Szabó : Nyári naplóm Megtelnek a füzetemnek oldalai, de előbb összeszedem gondolataim, melyek cetliken az asztalon hevernek, és előbb vagy utóbb papírra kerülnek. A...

Edit Szabó : Nyár a vízparton Elhalkul már este a nyár Balatonnak déli partján, sötétedik a tó vize, felhők árnyán jelenik meg. Messziről int túlsó...

Edit Szabó : Az új kapcsolatrendszerünk Laptop van az asztalokon, jegyzetfüzet, toll s telefon, ha valaki tán’ keresne, megtalál az üzenete. Sok-sok ember társasága egyedül...

Edit Szabó : Sárgult búzakalász Fehér felhő a kék égen, elég kevés,nincs mit érjen, mert a tüzes Nap sugára fényét küldi a határba. Őszi búza,őszi...

Edit Szabó : Mesés hársfavirág Nem tudom én,hogy hányan kellünk, a hatalmas törzsét átöleljük, régi családi ház udvarán terebélyesen magaslik hársfánk. Évtizedek sodrásában élt, több...

Edit Szabó : Tükrömbe néztem Bele nézek a tükrömbe, néha olyan girbe-görbe, épp hogy odapillant szemem, képben vagyok,ott egy ember! Ember,kinek mély a lelke, ember,kinek...

Edit Szabó : Egy asszony élete Újabb csillag fényesedik, sötét égre megérkezik, felszikrázik fényes léte, kihunyt egy asszonynak élte. Édesanya és nagymama, csillogóan ragyog arca,...

Edit Szabó : Éjjeli menedék Elfáradt a vándor, közeleg az este, nem ért a céljához, pihenni kellene, csillagfényes este rátalál egy padra, kinyújtózik teste, vánkosa...

Edit Szabó :Tánc Erdő szélén nagy a tisztás, megterített asztal itt vár, mert a táncot el kell járni, az ifjú párt megcsodálni! Fehér fodros ruhában...

Edit Szabó : Virágaim Kiskertemben kinyílott a rózsa, minden szemnek virít a bimbója, piros rózsa, sárga rózsa nékem reményt ad a gyönyörűségével. . Piros rózsa...