Edit Szabó : Márciusi Apevák Itt van már a tavasz, márciusi kikelet ébred.   Új tavasz március, ifjak hada mikor éled fel?   Kék, sárga...

Edit Szabó : Tavaszi fák . Kora tavasz meghozza élő fáknak rügyeit, langyos szellő fodrozza, fénylő nappal születnek. . Újra éled természet, nyílanak a virágok,...

Edit Szabó : Galambszárnyon A sóhajom nem menekül, minden levél hozzád repül, leveleim írom sorban, szerelmes szavaim hosszan. . Néked, kedves egyetlenem, faágakra telepedtem, gondolatok...

Edit Szabó : A vadonban Óriás törzsű fák, sok-sok ember nem éri át, derekukon évszázadok, röghöz kötött vadon megélhették életüket, veszélytelenül létüket, felérnek az égig,...

Edit Szabó : Együtt élni . Hajnali fény függönyt lebbent, az éjszaka régen elment, új napra ébred a világ, élnie kell, bármily silány. . Egyformán...

Edit Szabó : Szeressetek, mint én titeket… Akarom, engem is szeressetek, alázattal hajtom meg fejemet, nem vagyok különb én sem senkinél, de lelkem mélyében ez...

Edit Szabó : Emberek és a természet . Szemét van a szemét hátán, mondjad ember, mit csináltál? tönkre teszed környezeted, veszélyezteted életet ! . Erdőbe...

Edit Szabó : A telefon . Esti fényben hulló pelyhek nem fedik el a szépséget, kerítés mentén áll fényben, szakértők által építve. . Piros színe...

Edit Szabó : Asszony keze Fával játszom, tekézett, két karommal átérem, sújt a fejsze mellé megy, vállaim megfeszítem, hasad, reped, alig fogy, minden nap a...

Edit Szabó : Mondóka a pipiről és a cicusról Hova másztál cica gyerek, néked az kicsit meredek, kicsi pipi stabilan áll, megbírja őt az a...