Mikor elcsendesedik a város s kialszanak a fények
Íróasztalomra borulva, kezeimet összekulcsolva
Szinte a csendbe beleharapva egyedül a megfeszítettre gondolok
Szinte belsőmből kiszakadva felujjong a lelkem
Feltámadt Krisztus! s ismételve ezt harsogja
Tollamat kezembe kapva, csak ennyit írok a papírra
Feltámadt Krisztus Alleluja, Alleluja
Majd irom százszor, meg ezerszer.
Kiakasztanám minden ajtóra, kapura
Ha majd beköszönt a hajnal első sugara
Földünk minden lakója elsőnek ezt olvassa
Majd vinném magammal a szegények, koldusok közé
Egy új élet reménye megszületett, ne csüggedjetek
Életét és vérét kezetekbe adta csak nyújtsátok ki
Feléje, s érintsétek meg áldozatát, szeretetét
Vinném tovább a betegekhez a halállal küszködőkhöz, mert
Vétkeiktől megszabadulva elérkezhetnek egy boldog világba
Vinném a háborgókhoz, vinném a politikusokhoz
Ezzel a mondattal kinyitnám szívüket, s elvenném viselt terhüket
Vinném a gyermekekhez, s vinném a családba
Hogy jelenünk, s jövőnk végre szökkenjen virágba
Feltámadt Krisztus! felírnám a szivárványra
Hogy mindenki láthassa Ő volt a húsvét báránya.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
