Rózsa Iván: Világháborúk

 

 

Rózsa Iván: Világháborúk

 

 

Mit érdekel titeket a bolygónk sorsa, ügye?!

De egy harmadikat kirobbantani már rázós, ugye?

Irtotok minket most is, sunyin és aljasul:

És tőletek lassan már mindenki megvadul…

 

 

Budakalász, 2016. május 31.

 

 

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Lélekkulcs

Lelked kis kulcsa tenger fenekén lebeg, Eltitkolt világok köztes létében rekedt. Lényed belül apró kis kincseket rejt, Melyek titkosak és nem mutatod meg senkinek. Kulccsal

Teljes bejegyzés »

Túlsó part

Hogyan jutok át a túlsó partra? Víz tükrében érzéseim fájó arca Lehúz a mélybe sajgó szívem sebe, A vízen utat mutat a Hold élénk tükre.

Teljes bejegyzés »

Várva Rád

Hullámzó felhőkön halkan sétálva, Rózsaszín égbolton naplementét kottázva, A lebukó nap sugaraiból hajfonatot fonva, Lepke könnyed lelkem megnyugszik Rád gondolva.   Ezerszínű réten, virágok közt

Teljes bejegyzés »

Metamorfózis

Lenyugvó nap fényében repül a főnixmadár, Izzó, vörös szemében tükröződik a látóhatár. Hatalmas szárnyaival kettéhasítja az eget, Lelkében cipeli a súlyos terhet.   Tudja, az

Teljes bejegyzés »

Mennyei kávézó

Mikor testünk éjszaka alszik, Lelkünk titkon a fenti világba kúszik. A messzi égbe viszi az útja, Az angyalok által őrzött Mennyei kávézóba.   Benn az

Teljes bejegyzés »

Őszi falevél

Őszi Falevél   Elfáradt fáról lehulló őszi falevél, elhagyja otthonát, ha jön a fagyos tél. Elszakítja családjától a kegyetlen hideg, hogy lehulljon a földre és

Teljes bejegyzés »