FONTOSNAK HITTEM.
őszinteségem taszított a magányba
hittem , bíztam ,vártam ,
bizalmat adtam .
így sem kaptam választ
elfogattam alázattal.
jól álcázott szavak mögött
csak kérdéseket találtam
úgy hittem érek valamit
kicsit többet mélyebb barátságra
nem volt igazság csak álca .
álca mögé bújt titkok
ami jobb ha ott maradt
a sötét homályba
szomorú némaság az idő
fogságába .
hazugság volt az egész
mindenre felkészült dráma
játék egy pár órára
összetört az őszinteség
darabjai hullanak szerte szét .
kiírom magamból a lassú halálba
hogy rátaláljak a nyugalomra
az örökös keresésben
ha tudtam volna a titkokat
nem hajt az igazság
lelkitársként örülnénk egymásnak .
2026.04.29.
Author: Szécsi Károly
Az alkotás valami pluszt ad ebben a rohanó világunkban, felszabadítóan és nyugtatóan hat a lelkemre. A belső világomat mutatom meg így. Az érzelmeimet előhívom, láthatóvá teszem. Akik értik a sorok között a mélységet is látják, érzékelik. Alázattal várom mindig, hogy legyen időm az írásra, és nagy nyugalmat érzek általa. Mindenkinek jó tollforgatást! Írni jó!
