A szellő és a pillangó

Pillangó bújt ki bábjából,
gyűrött szárnyát szárítgatja,
egy röpködő szellőlány őt
kedvesen simogatja.

Búgóhangú szellőlányka,
ne menj tovább, maradj velem,
suhogásod, suttogásod
meghódította szívem.

Szárnya simult, szárnya szárad,
a szellő lágyan kavargott,
nem megyek el, itt maradok –
néki halkan suttogott.

Táncra kérlek szellőlányka,
s táncoltak szenvedélyesen,
csillogott a lepke szárnya,
övék volt a végtelen.

Tarkállott a rét alattuk,
virított rengeteg virág,
csak forogtak pillekönnyen,
övék volt csak a világ.

A virágok a pillangót
hívogatják, csábítják,
a csapodár pillangónak
tetszik a víg sokaság.

Otthagyja a bús szellőlányt,
a virágok közé repül,
szegény leány továbbtáncol
bánatával egyedül.

Tánca egyre gyorsabb, vadabb,
kavarog, pörög, meg nem áll.

A pillangó lenn a réten
virágról virágra száll.

Kankalinról pipitérre,
gyermekláncfüvön pihen,
hol egyiknek, hol másiknak
fülébe súg kedvesen.

A szellőből lassan szél lesz,
fúj, süvölt, már nem simogat,
tombol, vágtat, viharrá nőtt,
tépi a virágokat.

A pillangó tovább csapong,
nem a vágya, a szél űzi,
minden réti tarka virág
sajnálat nélkül nézi.

Szél cibálja, tépi szárnyát
a pille, könnyű játékszer.

Elcsigázva, holtra váltan
egy bokor tövében hever.

Vihar elül, szél csendesül
már újra szellőként susog,
körbelengi a holt lepkét.
Néma. Magában zokog.

Császár József
Author: Császár József

Császár József az Irodalmi Rádió szerzője Bihardiószegen születtem 1942 szeptemberében. A történelmi események úgy hozták, hogy gyermekkorom meghatározó részének estéit lámpafényes szobában, nagymamámnál – Bihardiószegen – töltöttem az Ő és meséi társaságában. Szüleim Magyarországon, én és húgom Romániában. Hosszú idő után, 1950-ben – sok huza-vona után – térhettünk haza szüleinkhez. Iskoláim kalandba illő elvégzése után műszaki pályán dolgoztam. Először egy nagyvállalatnál, majd iskolában tanárként, ahol műszaki, gépészeti tárgyakat és informatikát oktattam. A mese, a vers mindig fontos volt számomra. Nyugdíjasként kezdtem írni meséket, gyermekverseket de felnőtteknek szóló műveket is. Országos pályázatokon eddig többször eredményesen szerepeltem. Többek között 6 első, 4 második, 7 harmadik és 5 különdíjat nyertem. A „Jegesmedvék” kortárs svéd drámakötetben Kristina Lugn Lopott ékszerek című darabjának fordításhoz a versbetétek (nyersfordítás alapján) általam születtek meg. A Kőbányai Kalendárium két évfolyamában szintén jelentek meg meséim. Ezeken kívül több könyvben és folyóiratban is közölték írásaimat. Egy mesekönyvemet a Novum kiadó adta ki. 2015-ben a Zöld jövő meseíró pályázaton írásom elnyerte a Kiváló mese címet. 2016-ban egy másik mesémet beválogatták a GARBO könyvkiadó Mesélő című meseantológiájába. Műszaki könyveknek is szerzője, ill. társszerzője vagyok. Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Vígh Erika

A „magyar” Feri

A „magyar” Feri   1957 januárjában, két és fél hónappal a forradalom kitörése után egy szőke, szeplős kisfiú lépett be a hatodik osztály tantermébe –

Teljes bejegyzés »

Édesanyámnak

  Néha azért verselek, Hogy a bennem lévő érzelmek El ne vesszenek S emlékezzenek arra, hogy élhetek.   Köszönöm a jóistennek, Hogy túléltem ezt az

Teljes bejegyzés »

Köszönöm

Százszor köszönöm, hogy, szürke életembe felkelő napként gyakorta beragyogtál, köszönöm, hogy léptem elé rózsát szórtál. Bánt a kétely, hogy vajh megérdemeltem-e? Szeretem a rózsát, lábad

Teljes bejegyzés »

A kagyló

A férfi rosszkedvűen sétált a tengerparton. Lábával bele-bele rúgott a kagylókba. Egyszer csak meglepődve vette észre, hogy egy zárt hever előtte. Biztos üres. – gondolta.

Teljes bejegyzés »

Boldogok a szelidek

Boldogok a szelidek, mert övék lesz a Föld. „Egy angyal nappali fénybe rejtezett, áttörni készül az ózonréteget” Ő üdvözelte egykor Máriát, hogy meg fogja szülni

Teljes bejegyzés »