A szellő és a pillangó

Pillangó bújt ki bábjából,
gyűrött szárnyát szárítgatja,
egy röpködő szellőlány őt
kedvesen simogatja.

Búgóhangú szellőlányka,
ne menj tovább, maradj velem,
suhogásod, suttogásod
meghódította szívem.

Szárnya simult, szárnya szárad,
a szellő lágyan kavargott,
nem megyek el, itt maradok –
néki halkan suttogott.

Táncra kérlek szellőlányka,
s táncoltak szenvedélyesen,
csillogott a lepke szárnya,
övék volt a végtelen.

Tarkállott a rét alattuk,
virított rengeteg virág,
csak forogtak pillekönnyen,
övék volt csak a világ.

A virágok a pillangót
hívogatják, csábítják,
a csapodár pillangónak
tetszik a víg sokaság.

Otthagyja a bús szellőlányt,
a virágok közé repül,
szegény leány továbbtáncol
bánatával egyedül.

Tánca egyre gyorsabb, vadabb,
kavarog, pörög, meg nem áll.

A pillangó lenn a réten
virágról virágra száll.

Kankalinról pipitérre,
gyermekláncfüvön pihen,
hol egyiknek, hol másiknak
fülébe súg kedvesen.

A szellőből lassan szél lesz,
fúj, süvölt, már nem simogat,
tombol, vágtat, viharrá nőtt,
tépi a virágokat.

A pillangó tovább csapong,
nem a vágya, a szél űzi,
minden réti tarka virág
sajnálat nélkül nézi.

Szél cibálja, tépi szárnyát
a pille, könnyű játékszer.

Elcsigázva, holtra váltan
egy bokor tövében hever.

Vihar elül, szél csendesül
már újra szellőként susog,
körbelengi a holt lepkét.
Néma. Magában zokog.

Császár József
Author: Császár József

Császár József az Irodalmi Rádió szerzője Bihardiószegen születtem 1942 szeptemberében. A történelmi események úgy hozták, hogy gyermekkorom meghatározó részének estéit lámpafényes szobában, nagymamámnál – Bihardiószegen – töltöttem az Ő és meséi társaságában. Szüleim Magyarországon, én és húgom Romániában. Hosszú idő után, 1950-ben – sok huza-vona után – térhettünk haza szüleinkhez. Iskoláim kalandba illő elvégzése után műszaki pályán dolgoztam. Először egy nagyvállalatnál, majd iskolában tanárként, ahol műszaki, gépészeti tárgyakat és informatikát oktattam. A mese, a vers mindig fontos volt számomra. Nyugdíjasként kezdtem írni meséket, gyermekverseket de felnőtteknek szóló műveket is. Országos pályázatokon eddig többször eredményesen szerepeltem. Többek között 6 első, 4 második, 7 harmadik és 5 különdíjat nyertem. A „Jegesmedvék” kortárs svéd drámakötetben Kristina Lugn Lopott ékszerek című darabjának fordításhoz a versbetétek (nyersfordítás alapján) általam születtek meg. A Kőbányai Kalendárium két évfolyamában szintén jelentek meg meséim. Ezeken kívül több könyvben és folyóiratban is közölték írásaimat. Egy mesekönyvemet a Novum kiadó adta ki. 2015-ben a Zöld jövő meseíró pályázaton írásom elnyerte a Kiváló mese címet. 2016-ban egy másik mesémet beválogatták a GARBO könyvkiadó Mesélő című meseantológiájába. Műszaki könyveknek is szerzője, ill. társszerzője vagyok. Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mit látsz ha nézel?

Edit Szabó : Mit látsz ha nézel ? Mit látsz,ha engem nézel odafent ? „Látod-e ami elvakít,ha fény burkolja be, ” a hegy tetején ,magasban

Teljes bejegyzés »

Üdvözölve

Üdvözölve Üdvözölve légy Klára asszony, Neved a magyar nők álma maradjon Melletted áll férjed egy ország bálványa, Sokáig élj Ferkó, mind ezt kiáltja Te vagy

Teljes bejegyzés »

Jó, éjszakát!

A háttérben halk zene szólt, talán Mozart, Bartók, Liszt, vagy Kodály lehetett, nem is tudom, de kétségkívül megérintett. Lehet, hogy azért, mert ma különösen sokat

Teljes bejegyzés »

Zamatos június

De zamatos ez a június, sugarat szór, tündököl fénye, forrón csókolgatja bőrömet, légben sistereg egész lénye. Sóhajtva tárom felé karom, számomra édes lélekbalzsam, illata tüdőmet

Teljes bejegyzés »

Szedte a lábát a nyár

Úgy szedte a lábát a nyár, mint az őz, s nézd, most nálunk vendégeskedik az ősz. Arany, vörös, sőt rőt színekben ropja, hűs szél pörgeti,

Teljes bejegyzés »