Göncölszekér

Pistike ötéves, este eldöntötte,
mikor hanyatt fekve az eget kémlelte:
„Nagy csillagász leszek, ha törik, ha szakad,
mivel így döntöttem, ez már így is marad.”
Ragyogott száz csillag, tiszta volt az égbolt,
az egyik halványabb, másik fényesebb volt.
Hallott már oly sokat a Göncölszekérről,
szikrákat dobáló csodakerekéről.
Ki lehet kocsisa, hány ló van előtte?
De most az a kérdés: hogy került az égre?
Míg ily gondolatok cikáztak fejében,
életre keltek a csillagok az égen.
Bámulta az eget, pillája nehezült,
a fűben heverve mély álomba merült.
Álmában odafent a Tejúton sétált,
kocsizörgést hallott, és a Göncöl megállt.
Szólt Illés próféta, üljön fel a bakra –
a Göncölszekeret ö maga hajtotta.
Száguldtak a lovak végig a Tejúton,
fújtattak, pára dőlt mindkét orrlyukukon.
A kifújt párából bárányfelhők lettek,
kik az égi mezőn vígan legelésztek.
Akkor meglátták a Mennyország kapuját,
azt gondolta Illés, beviszi utasát.
Túl gyors volt a szekér, és a kapu zárva,
neki is rohantak, a szekérrúd bánta.
Törik a szekérrúd, felborul a szekér,
Pisti utazása ily csúfos véget ér.
A csillagos égről lejött a Nagymedve,
lehajolt, felvette, s kiságyába vitte.

Császár József
Author: Császár József

Császár József az Irodalmi Rádió szerzője Bihardiószegen születtem 1942 szeptemberében. A történelmi események úgy hozták, hogy gyermekkorom meghatározó részének estéit lámpafényes szobában, nagymamámnál – Bihardiószegen – töltöttem az Ő és meséi társaságában. Szüleim Magyarországon, én és húgom Romániában. Hosszú idő után, 1950-ben – sok huza-vona után – térhettünk haza szüleinkhez. Iskoláim kalandba illő elvégzése után műszaki pályán dolgoztam. Először egy nagyvállalatnál, majd iskolában tanárként, ahol műszaki, gépészeti tárgyakat és informatikát oktattam. A mese, a vers mindig fontos volt számomra. Nyugdíjasként kezdtem írni meséket, gyermekverseket de felnőtteknek szóló műveket is. Országos pályázatokon eddig többször eredményesen szerepeltem. Többek között 6 első, 4 második, 7 harmadik és 5 különdíjat nyertem. A „Jegesmedvék” kortárs svéd drámakötetben Kristina Lugn Lopott ékszerek című darabjának fordításhoz a versbetétek (nyersfordítás alapján) általam születtek meg. A Kőbányai Kalendárium két évfolyamában szintén jelentek meg meséim. Ezeken kívül több könyvben és folyóiratban is közölték írásaimat. Egy mesekönyvemet a Novum kiadó adta ki. 2015-ben a Zöld jövő meseíró pályázaton írásom elnyerte a Kiváló mese címet. 2016-ban egy másik mesémet beválogatták a GARBO könyvkiadó Mesélő című meseantológiájába. Műszaki könyveknek is szerzője, ill. társszerzője vagyok. Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

mindhalálig

  a magányosság hasonlatos az elmúláshoz minden azt súgja: reménytelen bár biztos az út a végleges hazáig mégis dacol valamiféle erő a halódó lélekkel az

Teljes bejegyzés »

Hinned kell

Hinned kell­­ „Valaki jár a fák hegyén*”: az életünknek őre ő, nincs nála nagyobb erő. Megfordít sorsot, életet: csak kegyelméből élhetek. Vírussal büntet hitszegőt, hatalmi

Teljes bejegyzés »

November

Edit Szabó : November November,nem szeretlek, holnapjaim elvetted, első nap temetőben, erősen fogom őt meg. . Fejfán mosolygós arca, egykor régit mutatja, itt hagytalak titeket,

Teljes bejegyzés »

Tigris Tamás és Benjámin

Tigris Tamás a dzsungelben Fütyörészve ballagott, Néha széles jókedvében Ordított is egy nagyot.   A felhőtlen boldogsága Egy picikét hibádzott, Belefáradt a magányba, Keresett egy

Teljes bejegyzés »

A káposztalepke csodája

Élt egy fehér pillangócska A virágos szép mezőn, A szivárványt figyelgette, Nézegette ő merőn.   Csodálta a sokféle színt, Közben pedig kesergett, Egyszínű fehérsége miatt

Teljes bejegyzés »