Pistike ötéves, este eldöntötte,
mikor hanyatt fekve az eget kémlelte:
„Nagy csillagász leszek, ha törik, ha szakad,
mivel így döntöttem, ez már így is marad.”
Ragyogott száz csillag, tiszta volt az égbolt,
az egyik halványabb, másik fényesebb volt.
Hallott már oly sokat a Göncölszekérről,
szikrákat dobáló csodakerekéről.
Ki lehet kocsisa, hány ló van előtte?
De most az a kérdés: hogy került az égre?
Míg ily gondolatok cikáztak fejében,
életre keltek a csillagok az égen.
Bámulta az eget, pillája nehezült,
a fűben heverve mély álomba merült.
Álmában odafent a Tejúton sétált,
kocsizörgést hallott, és a Göncöl megállt.
Szólt Illés próféta, üljön fel a bakra –
a Göncölszekeret ö maga hajtotta.
Száguldtak a lovak végig a Tejúton,
fújtattak, pára dőlt mindkét orrlyukukon.
A kifújt párából bárányfelhők lettek,
kik az égi mezőn vígan legelésztek.
Akkor meglátták a Mennyország kapuját,
azt gondolta Illés, beviszi utasát.
Túl gyors volt a szekér, és a kapu zárva,
neki is rohantak, a szekérrúd bánta.
Törik a szekérrúd, felborul a szekér,
Pisti utazása ily csúfos véget ér.
A csillagos égről lejött a Nagymedve,
lehajolt, felvette, s kiságyába vitte.
Author: Császár József
Császár József az Irodalmi Rádió szerzője Bihardiószegen születtem 1942 szeptemberében. A történelmi események úgy hozták, hogy gyermekkorom meghatározó részének estéit lámpafényes szobában, nagymamámnál – Bihardiószegen – töltöttem az Ő és meséi társaságában. Szüleim Magyarországon, én és húgom Romániában. Hosszú idő után, 1950-ben – sok huza-vona után – térhettünk haza szüleinkhez. Iskoláim kalandba illő elvégzése után műszaki pályán dolgoztam. Először egy nagyvállalatnál, majd iskolában tanárként, ahol műszaki, gépészeti tárgyakat és informatikát oktattam. A mese, a vers mindig fontos volt számomra. Nyugdíjasként kezdtem írni meséket, gyermekverseket de felnőtteknek szóló műveket is. Országos pályázatokon eddig többször eredményesen szerepeltem. Többek között 6 első, 4 második, 7 harmadik és 5 különdíjat nyertem. A „Jegesmedvék” kortárs svéd drámakötetben Kristina Lugn Lopott ékszerek című darabjának fordításhoz a versbetétek (nyersfordítás alapján) általam születtek meg. A Kőbányai Kalendárium két évfolyamában szintén jelentek meg meséim. Ezeken kívül több könyvben és folyóiratban is közölték írásaimat. Egy mesekönyvemet a Novum kiadó adta ki. 2015-ben a Zöld jövő meseíró pályázaton írásom elnyerte a Kiváló mese címet. 2016-ban egy másik mesémet beválogatták a GARBO könyvkiadó Mesélő című meseantológiájába. Műszaki könyveknek is szerzője, ill. társszerzője vagyok. Művészportré a szerzővel: