Tűnékeny fehér leplek:
Tündérek,
Szellemek,
Jó és rossz boszorkányok vagyunk.
Villanunk.
Elillanunk.
Hallunk,
Hallgatunk,
Együtt szenvedünk,
Megsimogatunk,
Mosolygunk
Hogy aztán
Láthatatlanul sírjunk.
Néhány tollvonással
Enyhülést adunk;
Miközben koldussá vált,
Meggyötört lelkünkkel
Mi is csak szeretetre vágyunk.
Author: Potyó Katalin Borbála
Potyó Katalin Borbála az Irodalmi Rádió szerzője.2008 márciusában kezdtem írni. Az egyetem első évében.Első múzsám ki más lett volna, mint egy elérhetetlen, vagy annak hitt férfi. Azóta múzsák jöttek, mentek. Az egyetem véget ért. Az írás folytatódott. Olykor melankóliával, olykor boldogsággal fűszerezve.
