Kain
Az Ószövetség sorait olvasom,
Kezeim önkéntelenül imára kulcsolom
Félve forditom füleim a hiradások felé
A gyűlölet hol vált ismét éltünk részévé
Az Úr fájdalma egyre csak növekedett
Az emberben a gonosz egyre gyökeret vert
Végül egy igaz ember maradt a Föld kerekén
S megszületett az Úr szivében a megváltó remény
Noé lett a záloga az özönviz utáni időknek
Mégsem szolgált tanulságul a követő nemzedéknek
Az örök rivalizálás mételyként élt tovább a szivekben
Néha arcot váltott , de egyre növekedett az emberben
Az Úr végtelen irgalma mégis határtalan maradt
Választott nemzetséget fiának, ahogy az idő szaladt
Elküldte a Földre, hogy tanitásával az utat kijelölje
S életáldozatával az emberszeretetét megszentelje
Új meg új Kainok születtek századokon át
Abelek imája közben szünet nélkül az égbe szállt
Embermilliók váltak értelmetlen áldozattá
S a győztesek életvitele a természetet kárositá
Napjaink Kainja keleti migránsok csukjályába bújt
Kivetkőzve Isten képmásából Európában mindent feldúlt
Hiába várjuk az Úrral kötött ősi szerződés megnyilvánulását
A felhők felett felbukkanó szivárvány békét sugárzó felbukkanását
Bár az éhezés, a szegénység a ma emberének is nagy átok
A Kaini gondolat gyilkossághoz vezető leple borul majd rátok
Az Úr türelme emberi léptékkel mérve végesnek tűnik
S akkor a természet békés összhangja végleg megszűnik.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: