Benedek

Benedek!

Mikor megérkezett első fiu unokaként
Térdre ereszkedtem az oltár előtt
Oly hálát éreztem, mint mikor az atya nászi áldását vártam
Igazán szeret az Isten! ilyen negy örömet álmomban sem vártam

Szőke göndör fejecskéje egyre csak kerekedett
Egy darabig csendes-békében az árnyékban nevelkedett
Lassan mutatkozni kezdtek a férfiasság jelei
Egyre erősödtek a testvéri civakodás ismérvei

Talán érzékelte a másodszülöttség bélyegeit
Alul maradva megszenvedve vesztes kimeneteleit
Blanka kis huga érkezését követően
Többet kellett szenvednie a testvéri kisebbségben

Szüleit követve hegedüt vett a kezébe
Jó fül, ügyes kéz pályáját gyorsan bemérte
Múlt az idő, de a szorgalom egyre csak nem ért be
Vigasz maradt tanulmányaiban előrehaladást remélve

Végül megtalálta a fegyelmezés zálogát a futballpályát
A munka,s a játék közösséget átölelő áldásos harmóniáját
Igy időt nyerve megkönnyitette pályaválasztását
S a benne rejlő tehetség nyugodt kibontakozáságt

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A Határ- szikla átka

A Határ -szikla átka   Éhes, vad Énekes rohant a sárban,Szennyet dobált a digitális lázban,Úgy üvöltött az internetes éjben,Mint ki megfagy a magányos sötétben.Tépte a

Teljes bejegyzés »

Fénypontok

Ragyognak éjjel. Ragyognak nappal. Hangjegyekkel gyógyítanak.   Égő dallamok Ritmusa gyullad. Akkordok tánca fullaszt.   Metálos fénypontok. Füstölő hangszerek. Szétáramló zene.   Nyári éjszakán felébresztik

Teljes bejegyzés »

A leghűségesebb barát

Vannak napok, mikor létezni is oly nehéz, Csendben ülsz, merengsz, szemed csak a távolba néz. Nem kellenek már szavak, fájna megszólalni, Lelked csendben, reméled ez

Teljes bejegyzés »

Tavaszi önarckép

Jambusaim bús bódulatával ringatom álomnyárba magam; messzimocorgó vágya vigasztal – szürcsölöm ízét ájtatosan.   Fogvacogó köd jégpizsamáját ölti magára márciusom; csalfa csodával szittya kavalkád kedvem

Teljes bejegyzés »

Önarckép

Nukleon vagyok. Proton, neutron. Csepp anyagcsomó a végtelenben. Lám, parányi fénybe burkolódzom, hadd maradjak árva, észrevétlen.   Nyughatatlan ős erők sodornak vágyak, álmok, ösztönök terében;

Teljes bejegyzés »

Bemutatkozom, mint költő

Kisiskolás korom óta, amióta csak megtanítottak a betűvetésre, próbálkoztam versírással – mint szinte mindenki más. Én azonban mindig is azt éreztem, hogy számomra ez nem

Teljes bejegyzés »