Kis Blankám mosolyával
Búsan s szürkében ballagó őszi késő délután
Valaki nyomja csngőnket, nyomja szakadatlanul
Hirtelen megnyilik lakásunk ajtaja szinte váratlanul
Mintha szél repitené érkezik Blankánk széles mosolyával
Mázsás teherként meghajlott hátán viselt táskájával
Kabátját, cipőjét szétszórva a földre teriti
A zongorához rohan, s bőszen elkezdi verni
Lassabban, lassabban kiált rá nagyanyja
Ám Blankám úgy tesz, mintha nem hallja.
Az éhség a zongorázásának igen hamar kedvét szeli
Rohan a konyhába, s az asztalról a kiflit a kezébe veszi
Tegyél rá kis sajtot,sonkát szól rá a nagyanyja
Már száguld vissza a szobába mihelyt kezébe kapta
Majd narancsitallal a szomját is gyorsan eloltja
S pár pillanat múlva ismét felhangzik a zongora hangja
Mivel versenyre készül megérkező apja is marasztalja
Az idő múlásával lassan a fáradtság jeleit mutatja
Csupán nagyanyja táskájából kandikáló csoki vigasztalja
Megpillantva a tisztes munkáért beigért csemegét
Szeme csillogni kezdett, ajka a mosolytól fülig ért
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
