Kis Blankám mosolyával

Kis Blankám mosolyával

Búsan s szürkében ballagó őszi késő délután
Valaki nyomja csngőnket, nyomja szakadatlanul
Hirtelen megnyilik lakásunk ajtaja szinte váratlanul
Mintha szél repitené érkezik Blankánk széles mosolyával
Mázsás teherként meghajlott hátán viselt táskájával
Kabátját, cipőjét szétszórva a földre teriti
A zongorához rohan, s bőszen elkezdi verni
Lassabban, lassabban kiált rá nagyanyja
Ám Blankám úgy tesz, mintha nem hallja.
Az éhség a zongorázásának igen hamar kedvét szeli
Rohan a konyhába, s az asztalról a kiflit a kezébe veszi
Tegyél rá kis sajtot,sonkát szól rá a nagyanyja
Már száguld vissza a szobába mihelyt kezébe kapta
Majd narancsitallal a szomját is gyorsan eloltja
S pár pillanat múlva ismét felhangzik a zongora hangja
Mivel versenyre készül megérkező apja is marasztalja
Az idő múlásával lassan a fáradtság jeleit mutatja
Csupán nagyanyja táskájából kandikáló csoki vigasztalja
Megpillantva a tisztes munkáért beigért csemegét
Szeme csillogni kezdett, ajka a mosolytól fülig ért

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Még futok

Edit Szabó : Még futok Még futok hegyek közt kövek ormán emberösvények nyomdokába lépek velem szalad a holnap az útjelző visszamutat átfutottam már a célt

Teljes bejegyzés »

Reggeli ébredés

Reggel hat óra van. A csend mélyének közepén hirtelen megszólal az ébresztő idegesítő hangja, mely rögtön azt üzeni, hogy ideje felkelni, amit én teljesen figyelmen

Teljes bejegyzés »

Szembenézés a veszteségekkel

Szembenézés a veszteségekkel Az előző részek tartalmából: Egy újabb év ért véget az Akvarista Blokk történetében, egy ellentmondásokkal teli év. Tartogatott örömöt, szépet, jót és

Teljes bejegyzés »

Nem akarsz Anettem?

Szita az életem, Anettem! Hiányzik veled a szerelem… Mért kell nélkülöznöm? Testemben… epedőn! Nem akarsz már engem Anettem? Szerelmes szívedre éhezem, Az nagyon kellene, úgy

Teljes bejegyzés »

Kicsorbult szemek

Kicsorbult szemek, gonosz tettek, Nem akarok élni veletek. Emberek! Ember teszi ilyenné a világot, De fogjunk össze és más világot Teremtsünk, olyat, mi jó nekünk

Teljes bejegyzés »

Dögcédula

Nincs a nyakamban dögcédula, Mert már nem is vagyok katona. De! Katona vagyok az életben, Ebben a legsűrűbb regimentben. * Harcos az élet Frontja, itt

Teljes bejegyzés »