folytatás

Fordult a szél, s a bálvány : a nyugati demokrácia
Ünneplőjében féltve meghátrált, s beleköpött az arcába
S a bitófák árnyékában következő május elsejére
Busásan beérett a félelem bére,
Majd szép lassan megalkották a majmok bolygóját
S a nemzettel megetették az internacionalizmus horoszkópját.
Füstje sem maradt a kossuthi hevületnek
S a bátorságot továbbvivők a világban szétszéledtek,
S reggeltől estig hazugsággal tömtek orrba szájba
De ne feledd: Gyáva népnek nincs hazája!

S hogy az emlékek irmagját végleg kitapossák
A besugó rendszert ujból megalkották
A félelem szelleme ült a nappalra – éjjelre
Csak a váratlan halál lett a megváltás kegyelme.
Cimek, bankbetétek a judás pénzt magába rejtették
A kiszemelt áldozatok pedig bőrüket féltették
A beszervezés lett a hatalom démona
Az áldozat reszketve várt, mikor hivják légyottra.
S közben hazugsággal tömtek orrba szájba
De ne feledd: gyáva népnek nincs hazája!

Mikor a hazugság változásért kiáltott
Pár bátor ember a vélt igazságában megváltást látott
És demokráciát, s ennek jelszavát tüzte zászlajára
Mellyel a hazugság vesztét, az igazság győzelmét várta,
Hogy a zsarnokságot a mélybe taszitsa
S a besugók hadát pellengérre állitsa.
Ám Ők büszkén vállalták tettüket, s multjukat
Mivel megőrizték továbbra is gazdasági hatalmukat
S egyre jobban hazugsággal tömtek orrba – szájba
De de feledd : gyáva népnek nincs hazája

Lehet hazugságban élni, s a testvéri közösséget kiherélni?
Akkor van – e jogunk egyáltalában 56-ot méltón ünnepelni?
Lehet az urnák előtt himnuszunk, s zászlónk levedleni
Csupasz életünkről a döntés jogát orvul megszerezni
S hitvány, pitiáner, sötét erőknek kezére játszani
Kik aljas indokkal szeretnének a nemzet megmentőjének képében látszani
Nyilt, sötét szándékuk a mammon bálványimádása
S, hogy a nemzetnek ködfüggöny boruljon szemvilágára
Pedig tudjuk jól : eddig hazugsággal tömtek orrba – szájba
De ne feledd : gyáva népnek nincs hazája!

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rezgés

Nem értem meg, miért könnyebb irigynek lenni, Mintsem a másikkal együtt örülni. Tényleg ezt akarjátok magatokban táplálni? Ahelyett, hogy a magunk útját akarnànk megtalálni. Miért

Teljes bejegyzés »

Átutazó

Soha, senkitől nem sajnáltam s irigyeltem semmit. Csak harcoltam mindig a többért, a jobbért, úristen, de mennyit… A magam életére összpontosítok, s próbálom belőle a

Teljes bejegyzés »

Kezedbe adnám

Kezedbe adnám   Kezedbe adnám az egész életem, Én egyetlen szívem és szerelmem. Amiről eddig álmodtam, s amiben hiszek, Szívemmel boldogan adnám életem. Ha elfogadnád

Teljes bejegyzés »

Fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Szerinted mit csináljak?

Megbántam, érted?  A sírás fojtogat,  A saját gondolataim őrölnek,  mint valami daráló.   Igen, el akartam titkolni, Hogy nem bírok magammal harcolni, Mivel gyenge vagyok,

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

Fenn a magasban,   az öreg templom tornyában,  a tétova csendben,   komótosan, lassan,  megkondul öblös, érces hangján  a nagyharang,  jelezvén, hogy immár este van.      Hamarosan a napnak vége szakad.  Mostanra

Teljes bejegyzés »