Gyász

Gyász

A miértek megszállták,s abroncsba zárták gondolatimat
Pedig egész életünket behálózzák,s folyvást csak kinozzák
Nap, mint nap dacolok velünk, pedig a magyarázatot keressük
Hosszú évek lassan meggyőznek hogy érveim sorra lefőznek

Nem várt tragédiák,árvizek,földrengések, gyilkos járványok sora
Századokon át ifju élteket sem kimélve földünk lakóit megritkitotta
Krisztus kereszthaláláig mégis az ember életkedvét megtépázta
De az önzés, kapzsiság földrészeket újra és újra lángba boritotta

Ami elfogadhatatlan, az emberi mulasztás, az emberi figyelmetlenség
Ha következménye emberi életet követel nem pusztán felelőtlenség
Perlekedni az Úrral csak gyengeségünk s nem csökkenti fájdalmunk
Az ima, az Istenhez fordulás, mi egyedül csökkentheti gyászunk

A fájdalom ami a nemzetünk ismét eggyé fogja tudni kovácsolni
A könny, a virág a lelki-anyagi támogatás,s nem a vétkest vádolni
Mind-mind életünk szomorú árnyoldalát fogja reprezentálni
Majd az Úr irgalmában való el nem múló hitünk szolgálni

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A CSÚCSON

Mielőtt bezárnám kis szobánk ajtaját, még egy utolsó pillantást vetek rá: igaz, az ágyakat nem vetettük be, de az asztalon semmi fontosat nem hagytunk. Végre

Teljes bejegyzés »

Kilakoltatás

– Kinyitni!   Ádám riadtan kapta fel a fejét és kinézett az ablakon. Egy ismeretlen, kékes fekete kabátot viselő férfi állt odakint és határozottan kopogott

Teljes bejegyzés »

Darabra

Nem tudni Nappal van-e még Vagy már éjjel Melyik hét Melyik napja Zúg a neon De magunkba fojtott üvöltésünket Nem hallja senki Csupán számon tart

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Látod-e

Benne látod-e a viruló rózsában, az érlelő búzában, a kenyérben és a forrásban, az ég tiszta kékjében, a virágok tarka színében, napkeltében és napnyugtában? Hallod-e

Teljes bejegyzés »

A bizalom

A bizalom A bizalom nem porcelán. A porcelánt össze lehet ragasztani. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy fiatal lélek, aki az írásban és

Teljes bejegyzés »