Szeresd a Nőt!

Szeresd a Nőt!

Álmaimban tündérkertben jártam
Rózsák között színes pillangót találtam
A nap tükröző fényétől szinte elvakitott
Csodás szinvilága teljesen elkápráztatott

Majd virágról-virágra szállva
Pajkosságával figyelmem elvarázsolta
Megszabaditott napi bútól,s bánattól
S a néha rámtörő gonosz álmaimtól

Mikor vétlen hálóm rabságába került
Reszkettek szárnyai majd lassan elszenderült
Levedlette a sokszinü festéket testéről
Reményt keltve benne így a menekülésről

Az önző férfiak között így repdesnek a Nők
Szépségük ránk áldozzák, a jók csalfaságra nem vevők
Életünket nemcsak szinesitik, hanem bearanyozzák
Csak tőlünk függ, hogy kapcsolatunk bebalzsamozzák

A hölgyek életünkben is a fényben állnak
Életet adnak nevelnek,családot összetartanak
Szivében fészkel a Jézusi jászolban a szeretet
S a szerelem ajándékként képviseli az isteni kegyelmet

Tőle függ, hogy mit fog hozni az eljövendő
Az élet folytonosságának záloga mindig a Nő
Vigyázz rá szoritsd magadhoz ápold,mint családfőt
Ird zászlódra jelszavadként: Szeresd a Nőt!

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Szankciók, szankciók!

Szankciók, szankciók! A rikkancs kiáltja az utcán: szankciók, szankciók! Milyen csodabogár lehet, kérdezik a fontoskodók A rossz tanár szankciókkal bünteti a csínytevőket A türelmetlen szülő

Teljes bejegyzés »

Az eltévedt Élet

Nagy öröm most az élet, Romlás vörös sebének.   Eszmék köde fátylasul Múló gyásznak konokul.   Vörösek most az estek Piros arcok beestek.   Télben,

Teljes bejegyzés »

Kár,kár,kár…

Kár,kár,kár… Varju mondja: kár,kár,kár… Van akit a börtön vár Ott aztán lehet károgni Vesztegetni, hápogni Erőszakoskodni, tátogni Árnyékkormányt játszani Hamis állításokkal vádolni Szitokszóval támadni Álhírekkel

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Ember és fa

Rózsa Iván: Ember és fa (Hat haiku) Ha kivágják, fa Árnyékában ember sem Hűsölhet tovább… Fa: mi mindenre Használható! Fából lesz Asztal, szék, ajtó. Fának

Teljes bejegyzés »

Éjféli sejtelem

Éjféli sejtelem Szikrázón csillog bársonyos éjben, hófehér selymén időtlen imák, Uram!- engedd, hogy újra átéljem amint az éjféli csend muzsikál. Minden esztendő új reményt ígér,

Teljes bejegyzés »