Szeresd a Nőt!

Szeresd a Nőt!

Álmaimban tündérkertben jártam
Rózsák között színes pillangót találtam
A nap tükröző fényétől szinte elvakitott
Csodás szinvilága teljesen elkápráztatott

Majd virágról-virágra szállva
Pajkosságával figyelmem elvarázsolta
Megszabaditott napi bútól,s bánattól
S a néha rámtörő gonosz álmaimtól

Mikor vétlen hálóm rabságába került
Reszkettek szárnyai majd lassan elszenderült
Levedlette a sokszinü festéket testéről
Reményt keltve benne így a menekülésről

Az önző férfiak között így repdesnek a Nők
Szépségük ránk áldozzák, a jók csalfaságra nem vevők
Életünket nemcsak szinesitik, hanem bearanyozzák
Csak tőlünk függ, hogy kapcsolatunk bebalzsamozzák

A hölgyek életünkben is a fényben állnak
Életet adnak nevelnek,családot összetartanak
Szivében fészkel a Jézusi jászolban a szeretet
S a szerelem ajándékként képviseli az isteni kegyelmet

Tőle függ, hogy mit fog hozni az eljövendő
Az élet folytonosságának záloga mindig a Nő
Vigyázz rá szoritsd magadhoz ápold,mint családfőt
Ird zászlódra jelszavadként: Szeresd a Nőt!

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Tíz évem

Tíz évem   Költői éveim… Hogy hogy kezdődött egy versem tavalyelőtt? Melyet így írtam meg, Egy késő nyári délelőtt.   Összefoglaltam akkor, Hol is állok

Teljes bejegyzés »

Tudod?

Tudod, mi a magány? Mikor már csak emlékeid víziós kivetülése marad a szobád falán… Mikor csak áll a telefon a kezedben, de nincs, kit tárcsázzál…

Teljes bejegyzés »

Csak

Csak olyanért aggódunk, akit szeretünk… akiről gondoskodni akar a szívünk! Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat

Teljes bejegyzés »

A múzsák társai

   A múzsák társai   A tinta feketén karcolja fel a halhatatlant.   Rím dobban száz versben, és táncot lejt egy gyönyörű könyv.   Száz

Teljes bejegyzés »

Bocsáss meg, kedves…

Bocsáss meg, kedves…   Bocsáss meg, kedves, hogy eltéved olykor lelkem, mint őszi szél a ködbe vesző rengetegben. Van, hogy távoli fények halkan hívogatnak, s

Teljes bejegyzés »

Menedék nélkül

Menedék nélkül   Ma megint eszembe jutottál egy lassú alkony peremén, mint mikor köd ül rá némán, – csak hallgatok a csend ölén.   Vártam

Teljes bejegyzés »