Városi tündérmeséimből – Találkozásom Tündér Tányával

 

 

Én naivan, hogy mit hittem?
Tündér csak az erdőn terem.
A minap a metrón ültem,
hallom, tündér szól mellettem.

– Ne csodálkozz! Ó te balga.
Tündéreket aki hallja,
mindegy annak erdő alja,
vagy a város éles zaja.

Nézem amint szárnyuk villan.
Bizony látom egyre több van,
tündérségük pompájában,
kedves tündér utastársam.

Ruhájukon látszik nagyon,
pesti divat az egy vagyon.
Szárnyuk tövén, selyem sálon
varázsolnak a vágányon.

Metro indul, tündér cseveg.
– Plázát járni, bizony remek.
Tündérnyelven csilingelnek.
Manónépről kérdezgetek.

A manó még itt sem repül.
Metrón nem jár feltétlenül.
Pláza lakó, nesztelenül
a munkába belemerül.

– Mi dolga van? – kérdem mindjárt.
– Ritkán hagyja el a plázát.
Nappal állja ember gátját.
Éjjel szolgál, tündér vágtát.

Válaszok a kérdésemre,
csak nézek értetlenkedve.
Jaj te buta Ember Lánya
Az én nevem Tündér Tánya.

Bemutatom én ma néked,
városlakó tündér népet.
Sálját a nyakamba rakta,
tündér lettem pillanatra.

Mikor nyílt a metró ajtó,
Kireppentünk, az volt a jó.
Elvitt minket a gyorssajtó.
Mozgólépcsőn légfelhajtó.

Újság lapján csónakáztam.
Sofőrként egy manót láttam.
Pláza ajtó jó hogy tárva,
repültünk az áruházba.

Papírlapon csúszni-mászni.
Egy asztalon kell landolni.
Üres csészék közé estünk.
Bukfencezve jót nevettünk.

Meglepetten kérdem; – Tánya
Mire jó a tündér szárnya?
– Divatjamúlt a szárny s a ló
Itt a modern sajtó-hajó.

Rengeteg van már belőle
Manó nép a vezetője
Újság lapja a jó taxi
Könnyű vele itt utazni.

Tudod még mi történt vélem?
Legközelebb elmesélem
Versbe szedve adom neked,
tündérmesém s a szívemet.

Deák Mária
Author: Deák Mária

Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Az írás számomra a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá tesz. A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen.Több antológiában jelent meg versem és prózám.  A Holnap Magazin szerzője és az Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem. Net kötetemet Kötöny vére címmel az Irodalmi Rádió készítette. A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:Kötöny vére

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zene

Bármilyen műfaj is mit hallgatunk, Megnyugtat, és elfeledjük minden bajunk. Van, ki őrjöngve adja ki magából bánatát, Más pedig ámulattal hallgatja az áriát. Reppelve hadarja,

Teljes bejegyzés »

Idősek

Miért van az, hogy mindig okítunk, Mert náluk mindent jobban tudunk. Hogyan mondjuk, az sem mindegy, Ezt néha mi, idősek sem értjük meg. Halad az

Teljes bejegyzés »

Fiatalok

Miért van az, hogy öreget fiatal nem ért meg, Szavai üresen maradnak eszének. Bántásnak, s nem tanácsnak hallja a szavakat, Pedig érzi, hogy azok biztosan

Teljes bejegyzés »

Köszönöm

Te tudod, drágám, mennyi mindenen mentünk keresztül… Hányszor szorítottam meg kezed, mikor mardosott belül A lélekmarcangoló, nyomasztó űr. Te tudod, mennyi minden …a mindenem vagy nekem

Teljes bejegyzés »

Te – mindenhol

A fűszál úgy hajlik el a szél súlya alatt Mint a hajad, amikor kezemmel simítom. És a szellő úgy susogja körbe a nyakam, Mint amikor

Teljes bejegyzés »

Őszi égbolt

Ránkzuhant a nyomasztó őszi égbolt. Hullajtotta szakadón a könnyeit. Üldözött., és nem maradt hová bújnom…. Ez égszakadásban nem láttam semmit. Csak vártam bambán, és vártam

Teljes bejegyzés »