Rózsa Iván: Mint tehénen a gatya…

Rózsa Iván: Mint tehénen a gatya…

Mint tehénen a gatya…

A magyar parlamentben a képviselők majd’ kétharmadának nincsen nyelvvizsgája. A miniszterelnöknek sincs… Most mégis nyelvvizsgához kötik az egyetemi felvételt. Akinek nincs nyelvvizsgája, nem lehet egyetemista! Akkor miért lehet valaki ennek hiányában képviselő? Vagy miniszter, illetve miniszterelnök? Mi ez?! Kettős mérce vagy immáron újfent tehénen a gatya?!

A sors furcsa fintora

A németeket fanatizálta egy osztrák, az oroszokat egy grúz. Most a magyarokat hülyíti egy cigány… Láthatjuk, hogy mi lett egyes nagy nemzetek sorsa… Mi lesz velünk, magyarokkal?

Több, mint furcsa

Mint a közvélemény-kutatók, most én is a hasamra ütök: szerintem a magyarok kétharmada utálja emberileg a jelenleg regnáló magyar miniszterelnököt. Ő kolonc a nép, de még a pártja nyakán is. De lehet, sőt valószínű, hogy jövőre ő lesz újra a miniszterelnök. Ez több, mint furcsa…

A tömeg „logikája”

Mindenki tudta egyenként, hogy Jézus bűntelen, a tömeg egy emberként mégis Barabást kiáltott… Ez talán furcsa kivételnek tűnik, pedig mindig is ilyen volt az embermassza: a vélt érdekét többre tartotta az igazságnál… Vagy a vélt biztonságot a szabadságnál… Ez a maga logikátlanságában a tömeg gondolkodásának „logikája”… Vagy egyszerűen csak gyávák, rövidlátók az emberek; és hosszabb távú érdekeiknél fontosabbak nekik a pillanatnyi szempontok?

Máshol sem jobb…

Németországban nemrég érettségi nélkül lehetett valaki egy nagy múltú párt kancellárjelöltje. Spanyolországban nem akarta a központi hatalom, hogy szavazzanak függetlenségükről a katalánok. Rendőri beavatkozásának eredménye: mintegy ezer sérült… Az USA szórakoztatóiparának kirakatvárosában egy őrült majd’ hatvan embert mészárolt le; több, mint ötszázat pedig megsebesített. Hotelszobájában 24 különböző fegyvert számoltak össze… Ha ez vigasz: most máshol sem jobb a helyzet, mint Magyarországon… („Nincs hova futni, a világ utolér…”)

Jedem das Seine?

Suum cuique… Mindenkinek a magáét! Minden nemzet megérdemli a vezetőit? Nincs jobb merítési, választási lehetőség? Vagy csak tehetetlen és megalkuvó a tömeg?

Divide et impera!

Oszd meg és uralkodj! Helyes ugatásért jó falatok járnak a házőrzőknek a gazditól… El is zavarják a szomszéd kutyáit a konctól…

Méret

A kis termetű, mély növésű férfiakból lesznek a legnagyobb diktátorok!

Saját vélemény

Én csak a saját véleményemre adok. Meg azokéra, akik szintén csak a saját véleményükre adnak…

Mindenki tudja, mégis…

Mindenki tudja: az együttlevés jobb, mint a magány; a „veledlét” jobb, mint az egyedüllét. Mégis majd!’ mindenki egyedül van, még ha papírja is van arról, hogy valakivel él…

Átváltozás

Mint tehénen a gatya, úgy feszül egykori kommunistákon a díszmagyar…

Hány százalék?

A templomba járók hány százaléka álszent?

Ki az okosabb?

Az emberiség talán elpusztítja magát… Vegyünk inkább példát a pingvinekről! A közös cél érdekében a legnagyobb hidegben is összetartanak: óvják-védik a tojásaikat, s ha eljön a jó idő, ki is költik azokat… Ők fenntartják a fajukat, hacsak az ember miatt el nem pusztul minden élet a Földön… Netán az egész bolygó?

Budakalász, 2017. október 2-3.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchat éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Adventi gyertya

Advent éjjelén lélekgyertyát gyújtok, Lábam nyomába hódarát fúj a szél. Jégcsipkés csúcsokra vágytam egykor rég, De poros völgyzugba taszított a sors. Szögre akasztanám a vándorbotot,

Teljes bejegyzés »

Becsapódott

Becsapódott az árnyék, és darabokra hullott, az idő tengelyét nem billentette ki, de ez csak egy kicsin múlott.   Talán mert este volt, ilyenkor kevesen

Teljes bejegyzés »

Lenéznek ránk

Lenéznek ránk a csillagok, a nem kicsik, a nem nagyok, a fényesek, a haloványok, a most születtek, a pulzálók, a ragyogók, a pislogók, a sok

Teljes bejegyzés »

Tűz szekere

Tűz szekerével az éji világot riasztod fel álmaiból. Elszabadulnak a vad ordítások, árnyak suhannak hangtalanul.   Vicsorgás tépi a rejtőző álcát, kiderül minden hamarosan Kuvik

Teljes bejegyzés »

Ködhullámok

Ködhullámok tengerében, hajóorrok csillámlanak, szétválasztják a sűrűjét, hogy újra besüssön a nap.   Author: Sáfrány János Kaposváron születtem, 5 éves koromig ott is éltem, majd

Teljes bejegyzés »

Visszacsikar

Megint rajtad jár az eszem. Éjjel verdes a szívem, Nappal meg alig eszem. Nem lakok jól csokival.   Még mindig bennem élsz. Éjjel benned verdesek,

Teljes bejegyzés »