Rózsa Iván: Úgy vártalak!

Rózsa Iván: Úgy vártalak!

Hát, újra itt vagy!
Úgy vártalak, kedvesem…
Csak aztán itt is maradj…
Ne pénz számítson: érzelem!

Budakalász, 2018. szeptember 3.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchárom éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Egy gyermek mosolya

Amikor egy napsugár átragyog minden szürke álcán, súlytalanná válik a hétköznap, elhagyva páncélját, észrevétlen változunk gyermekké, érezzük mosolyát, benne van a védtelen kis lényünk, s

Teljes bejegyzés »

Szezonvég

  (részlet)   Verőfényes vasárnap délelőtt volt. A felhőtlen ég alatt békésen, lustán nyújtózott a sokszínű fátyolos ősz. A táj, amelyről a könnyű reggeli párát

Teljes bejegyzés »

Lebegés

Lehunyt szemmel fekszem a vízen, Úszás utáni lazulás. Meg volt az 1 kilométer, Gőz, szauna, vizes-masszázs. Teljes 3 órás program Szerda délután.   Tenyerén hordoz,

Teljes bejegyzés »

Ördögűzés

A lelketlen varjú kortalan fán ül. Kajánul örvend, megfogant átka! Szürke arcú lányok bávatag szemében Nem gyújtja meg tüzét a vágy szikrája. Fergetegek gyűljetek, Élet-örvényt

Teljes bejegyzés »

Kóbor lélek

Hófehér zúzmarát hintve Fagy szele surran az éjbe`. Ó, milyen megnyugvás lenne Tudni, hogy nincs minden veszve!   Mindig bocsánatot nyertem Gyermekként, ha rosszat tettem.

Teljes bejegyzés »

Elgondolkodtató

Rég leszámolt már a világ A sarlóval, kalapáccsal. Kegyetlenség és elnyomás Cukormázat ölt.   Most a vesszőfutás helyett Csak rózsaszín kertre ítél, S alkot bárgyú

Teljes bejegyzés »