A múlt fény-árnyék oldala

A múlt fény-árnyék oldala

Már szinte ránk szakad az ősz
Forog a természet, követve a Földet
Ráül az emlékezés a szivekre
S mázsás teher nehezedik a nemzetre

Felnőtt országban élünk
Mit sosem szabad felednünk
Itt ezer éve lábunk megvetettük
Ezzel félelmeink végleg elvesztettük?

Mindig rebellis nemzet volt a magyar
Forrongott a szabadságért
Egy élhetőbb jobb világért
Tehetsége kivirágoztatásáért
Az őseink bizalmáért
Az üldözöttek befogadásáért
A megfáradt vándorok nyugalmáért
A hitük életben tartásáért
Hőseik emlékének ápolásáért
A mindennapi kenyér biztosításáért
A családok egybentartásáért
A szomszédok békés kéznyújtásáért
Az európai nemzetek összetartásáért

Az ember rossz szelleme mindig kisértett
Sokszor testvér testvér ellen berzenkedett
A szomszéd feleségét, házát megkívánta
Még mohóságában szüleit is gyakran elárulta
Mert mindig és mindenütt a pénz irányította
A múlt fény és árnyék oldala a jelent is beárnyékolja
Csak vezekléssel rendeződhet ismét útja
Igy bűneitől végleg megszabadulva
Nem kisért többet az élet árny oldala

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsák az úton

Felsejlik életem. Mily tüskés védelem. Nincs bennem félelem. A szirmok bársonya szépségben dagonya, ízében áfonya. Rózsáknak illata a régmúlt bánata, emlékek nyomata. Lélegzik a levél.

Teljes bejegyzés »

Tétlenül várlak

Edit Szabó : Tétlenül várlak Szívrepesve várlak én szép reményem, Tengernek partján üldögélek némán. Lehajtom fejem, várakozok székben. Testem nem mozdul, néma tétlenség vár, Messzire

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorjányi Erzsébet

Tengervihar

Tengervihar Viharban áll most a tenger, Vad hulláma a partok szélét dúlja, Odébb lök egy halászhajót, Ma már úgy sem lesz több útja. Szél süvít

Teljes bejegyzés »

Csillagvándor

— hommage á Saint-Exupéry — Életrajzom évezredes menetrend firkák… A halhatatlanok köréből nevemet kiírták, hisz’ érák homályába űztek el az intrikák, bár lélektanból égi bölcseknél

Teljes bejegyzés »

Vakvágányon

Vakvágányon   Csak egy mozdony vagyok, Az élet sínjein; Kissé fakultak már oldalamon, A piros színeim. Megéltem száz és száz, Nyarat és telet; Láttam millió

Teljes bejegyzés »