A múlt fény-árnyék oldala

A múlt fény-árnyék oldala

Már szinte ránk szakad az ősz
Forog a természet, követve a Földet
Ráül az emlékezés a szivekre
S mázsás teher nehezedik a nemzetre

Felnőtt országban élünk
Mit sosem szabad felednünk
Itt ezer éve lábunk megvetettük
Ezzel félelmeink végleg elvesztettük?

Mindig rebellis nemzet volt a magyar
Forrongott a szabadságért
Egy élhetőbb jobb világért
Tehetsége kivirágoztatásáért
Az őseink bizalmáért
Az üldözöttek befogadásáért
A megfáradt vándorok nyugalmáért
A hitük életben tartásáért
Hőseik emlékének ápolásáért
A mindennapi kenyér biztosításáért
A családok egybentartásáért
A szomszédok békés kéznyújtásáért
Az európai nemzetek összetartásáért

Az ember rossz szelleme mindig kisértett
Sokszor testvér testvér ellen berzenkedett
A szomszéd feleségét, házát megkívánta
Még mohóságában szüleit is gyakran elárulta
Mert mindig és mindenütt a pénz irányította
A múlt fény és árnyék oldala a jelent is beárnyékolja
Csak vezekléssel rendeződhet ismét útja
Igy bűneitől végleg megszabadulva
Nem kisért többet az élet árny oldala

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mindennapi nyelvtanunk

Katolikus papként időnként meg kell hallgatnunk testvéreink különös történeteit. Egy kora nyári estén magam is nehéz helyzetbe kerültem, amikor a megszokott, csendes, szinte eseménytelen hétköznapi

Teljes bejegyzés »

A kidobott fenyő

A kidobott fenyő   Kint az utcán a hidegben, Kisfenyő áll dermedten. Kuka mellé száműzték őt, A csodálatos ezüstfenyőt. Karácsonykor is szép lehetett, Viselt magán

Teljes bejegyzés »

Ünnepi szárnyalás

  Volt egyszer egy hófehér galamb, aki minden esztendőben, karácsony közeledtével különös útra indult. Nem keresett magának új fészket, sem eleséget, hiszen ilyenkor valami sokkal

Teljes bejegyzés »

Aranyba fordult

Fák ágán zöld levelek színüknek halkan búcsút intenek.   Aranykorba lép a lomb zörögve zenél az őszi domb.   A ropogó szőnyeg kész fészket épít

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Csapó!

                                                 

Teljes bejegyzés »