A múlt fény-árnyék oldala

A múlt fény-árnyék oldala

Már szinte ránk szakad az ősz
Forog a természet, követve a Földet
Ráül az emlékezés a szivekre
S mázsás teher nehezedik a nemzetre

Felnőtt országban élünk
Mit sosem szabad felednünk
Itt ezer éve lábunk megvetettük
Ezzel félelmeink végleg elvesztettük?

Mindig rebellis nemzet volt a magyar
Forrongott a szabadságért
Egy élhetőbb jobb világért
Tehetsége kivirágoztatásáért
Az őseink bizalmáért
Az üldözöttek befogadásáért
A megfáradt vándorok nyugalmáért
A hitük életben tartásáért
Hőseik emlékének ápolásáért
A mindennapi kenyér biztosításáért
A családok egybentartásáért
A szomszédok békés kéznyújtásáért
Az európai nemzetek összetartásáért

Az ember rossz szelleme mindig kisértett
Sokszor testvér testvér ellen berzenkedett
A szomszéd feleségét, házát megkívánta
Még mohóságában szüleit is gyakran elárulta
Mert mindig és mindenütt a pénz irányította
A múlt fény és árnyék oldala a jelent is beárnyékolja
Csak vezekléssel rendeződhet ismét útja
Igy bűneitől végleg megszabadulva
Nem kisért többet az élet árny oldala

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

31 − 21 =

Beteljesedés

Beteljesedés   Bár csapdosok, mégis helyben állok, Összefüggéstelen forgó kergebirka, Szárnyra kapok, fel sohasem szállok, Szabadedzés vas szívemnek titka,   Hogy magasan szárnyaljak a légben

Teljes bejegyzés »

Én vagyok ki szólok

Edit Szabó : Én vagyok ki szólok Én vagyok,ki szólok hozzátok, kinek verseit olvassátok, és vállalom minden soromat, szavaim a szívemből szólnak ! Átadom nektek

Teljes bejegyzés »

Égig érő…

Egy óriás karácsonyfa állt a szoba sarkában. Lehet, hogy csak azért tűnt oly nagynak, mert én igen pici voltam. Egészen a plafonig ért. Az „égig”!

Teljes bejegyzés »

Színről színre

Színről színre   Körülbelül hét éve történt. Valami monoton háztartási munkát végeztem, ám a szokásostól eltérően teljesen üres volt az agyam. Nem szerveztem semmit, semmin

Teljes bejegyzés »

Állj fel

  Hol van az alázat s hol a szeretet mit az élettel kaptál? Fenn hordod orrod, jársz kelsz a világban, sajátod nem ismered már. Oly

Teljes bejegyzés »
Versek
Tóth Ágnes

Légy te is virág

    Magok vagyunk, fény felé nyújtjuk két kezünket Mint virágok tavasszal az éledő mezőn, réten – Sok színben pompázik az ember és az élet

Teljes bejegyzés »