Adventi gondolatok

Adventi gondolatok.

Évtizedek távlatában
Gyermeklélek mesevilágában
Újra élem szép adventi emlékem
S könycsepp jelent meg szememben
Mikor felidéztem
Advent áldott napjait
Hogy töltöttem
Családom körében
Az ünnepre felkészitettek szüleim
S jobbal lettek iskolai jegyeim
Vándorlásaink nehéz útjain
Bárhol is ért minket a Karácsony
Ezen perceket mindig visszavágyom
A templomba betérve úgy éreztem
Nem rohan velünk esztelenül az idő
Habár sűrűsödött kinnt a világban a levegő
S bőrünkön éreztük, milyen a sovány esztendő
A megváltó várása mindent elhomályositott
Szüleink arcáról a ráncokat elsimitott
Nem tobzódott az ajándék várása
Izgalmat okozott csak a karácsonyfa állitása
Voltak esztendők, mikor a család útrakelt
S a tiltott városban a nagyszülőkkel ünnepelt
Disznóvágás szolgáltatta az elemózsiát
S a feledhetetlen házi-rétes emelte az ünnep-várást
Krisztus érkezése, s a család békéje
Távol tartotta a politika moraját
Az elnyomatás vészesen emelkedő súlyát
Éltünk, s együtt voltunk
S egy szebb, boldogabb jövendőt vártunk
Helyette mára az advent elvilágiasodott
Mintha megnyilt volna alattunk a föld
Bezuhantunk a földi tisztitótűzbe
Betört a sátáni kisértés a mindennapi életünkbe
Nem a hitetlenség, nem az Istenkeresés
Hanem a hit elleni gyűlölet lett a kisértés
Morog a föld, égnajlatváltozást zúdít fejünkre
Műezzin kiáltást zendít az éterbe
Lerombolná, vagy hajléktalanokkal
Tömné meg Krisztus templomát
De Ő szívünkbe települt
S onnan küldi szeretetét és áldását
Innen kiűzni sohasem fogják tudni
Bár éltünket egyre könnyebb kioltani
Fegyverrel, késsel és álnok hazugságokkal
Rágalommal és földi hívságokkal
Minden szándékuk arra öszpontosul
Hogy kioltsák belőlünk az Advent örömét
Hogy a földi tisztítótűzből
A földi pokolba kárhoztassanak
Hogy a Krisztus várást
Profán köntösbe bujtassanak
Hogy meggyalázzák jövetelének célját
Hogy Ő az út az igazság és az élet.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Árva

Sisa Richárd: Árva  Felhőt les Fannika.  Testét csalafinta ívbe csavarva kihajol az ablakon és a vándorló felhő-népet álmosan csodálja. Szállnak, szállnak a felhők pamacsosan. Földimogyoró szeme opálos

Teljes bejegyzés »

Altatódal

Csillagos fenn az ég, dalokat zeng a rét. Könnye lehull, földre gurul, új életet igéz.   Felhőt ringat az ég, végtelen tengerkék. Illan bánat, fújja

Teljes bejegyzés »

Csupaszon

Vihar rántott a torkába, szótlanul burkolt magába. Lefújt egy félelmes árnyat, mosta arcomról a mázat, oldotta a durva kérget, mit rám ragasztott az élet.  

Teljes bejegyzés »

Csengő

Asztalomon, mint őr nyugszik az öreg csengő álmaim felett. Kopottas már külseje a sok-sok éves nap-hold ciklusoktól, De még éles csengése a boldog időknek mosolyától,

Teljes bejegyzés »

Alkonyodó pusztaság

Alkonyodik. Halkul a pusztaság, már pihenni készülődik. A selymes vízként szétterülő, éltető fény visszahúzódik. Némuló világ, mező, legelő, az ég is elsötétedik, S a távolban

Teljes bejegyzés »