Adventi gondolatok

Adventi gondolatok.

Évtizedek távlatában
Gyermeklélek mesevilágában
Újra élem szép adventi emlékem
S könycsepp jelent meg szememben
Mikor felidéztem
Advent áldott napjait
Hogy töltöttem
Családom körében
Az ünnepre felkészitettek szüleim
S jobbal lettek iskolai jegyeim
Vándorlásaink nehéz útjain
Bárhol is ért minket a Karácsony
Ezen perceket mindig visszavágyom
A templomba betérve úgy éreztem
Nem rohan velünk esztelenül az idő
Habár sűrűsödött kinnt a világban a levegő
S bőrünkön éreztük, milyen a sovány esztendő
A megváltó várása mindent elhomályositott
Szüleink arcáról a ráncokat elsimitott
Nem tobzódott az ajándék várása
Izgalmat okozott csak a karácsonyfa állitása
Voltak esztendők, mikor a család útrakelt
S a tiltott városban a nagyszülőkkel ünnepelt
Disznóvágás szolgáltatta az elemózsiát
S a feledhetetlen házi-rétes emelte az ünnep-várást
Krisztus érkezése, s a család békéje
Távol tartotta a politika moraját
Az elnyomatás vészesen emelkedő súlyát
Éltünk, s együtt voltunk
S egy szebb, boldogabb jövendőt vártunk
Helyette mára az advent elvilágiasodott
Mintha megnyilt volna alattunk a föld
Bezuhantunk a földi tisztitótűzbe
Betört a sátáni kisértés a mindennapi életünkbe
Nem a hitetlenség, nem az Istenkeresés
Hanem a hit elleni gyűlölet lett a kisértés
Morog a föld, égnajlatváltozást zúdít fejünkre
Műezzin kiáltást zendít az éterbe
Lerombolná, vagy hajléktalanokkal
Tömné meg Krisztus templomát
De Ő szívünkbe települt
S onnan küldi szeretetét és áldását
Innen kiűzni sohasem fogják tudni
Bár éltünket egyre könnyebb kioltani
Fegyverrel, késsel és álnok hazugságokkal
Rágalommal és földi hívságokkal
Minden szándékuk arra öszpontosul
Hogy kioltsák belőlünk az Advent örömét
Hogy a földi tisztítótűzből
A földi pokolba kárhoztassanak
Hogy a Krisztus várást
Profán köntösbe bujtassanak
Hogy meggyalázzák jövetelének célját
Hogy Ő az út az igazság és az élet.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Amit nem mondhattam el

Rengeteg szó nyomja lelkemet, Melyet nem mondhattam el. Igaz, elmondhattam volna… Ha az elmúlás közbe nem szólt volna. El kellett volna mondanom, Milyen szép volt

Teljes bejegyzés »

Utak

Járt utat a járatlanért el ne hagyd! Mondja, ki már az életben tapasztalt. Taposd azt az utat, Melyről tudod, hogy helyes irányt mutat. A járt

Teljes bejegyzés »

Gyász

Ne hagyd, hogy elvegyék tőled, Éld meg a gyászod, ha már a szeretted nem lehet veled. Azért fáj ennyire, mert mélyen szeretted, Elengednéd könnyedén, ha

Teljes bejegyzés »

Sosem vagy egyedül

Sosem vagy egyedül, Még ha épp most a padon magad is ülsz. Velünk vannak szeretteink, Kik előrementek a paradicsomig. Hidd el, épp téged néznek, Sajnálják,

Teljes bejegyzés »

Titkos napló

Édes drága titkos mentsváram, Oly sokkal tartozom neked, főleg hálával. Annyi mindenen segítettél át, Mindent tudsz, amit másnak nem adhattam át. Idegen voltál számomra, Nem

Teljes bejegyzés »

Meghallani, nem csak hallgatni

Napjainkat sok beszélgetés alakítja. Sok életnek vagyunk szem- és fültanúja. Sok mindent látunk, sok mindent hallunk, De vajon a benne rejlő mondanivalót is meghalljuk? Sok

Teljes bejegyzés »