2017.05.24

Vallanék
Töredelmesen egy szóban: elég!
Jönnek!
Akarnak!

Téged!

Védelmet!
Élelmet testnek, léleknek.

Minek?
A mának,
Mamának, papának.
Holnapnak.
Holdnak,
Napnak.

Ah dehogy!
Nem is akarnak

Téged.

Tudatlanul,
Tudat alatt,
Csak remélnek.
Fogatlanul,
Fogalom híja.

Pedig
Volt,
Van,
És lesz!
Dögvész,
Ravatal,
Hiéna.

Potyó Katalin Borbála
Author: Potyó Katalin Borbála

Potyó Katalin Borbála az Irodalmi Rádió szerzője.2008 márciusában kezdtem írni. Az egyetem első évében.Első múzsám ki más lett volna, mint egy elérhetetlen, vagy annak hitt férfi. Azóta múzsák jöttek, mentek. Az egyetem véget ért. Az írás folytatódott. Olykor melankóliával, olykor boldogsággal fűszerezve.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ötvenkilenc éves vagyok

Ötvenkilenc éves lettem. Mostantól ám mindent szabad! Mindent, mihez kedvem szottyan, Mert az idő hopp hogy szalad! Perdülhetek bárhol táncra. A kertben vagy utcán,…téren. Barátnőkkel

Teljes bejegyzés »

Állatkerti séta/Szójáték

Ott van erős fény, ahol nap. Sétáljunk egy nagyot holnap! Csapat buszon, ni, ücsörög. Falu neve éppen Csörög. -Add át néninek a helyet!- Nevetgélnek csak

Teljes bejegyzés »

Marhajó mese

Macskaköves egér úton Zötykölődtünk mi csak némán. Malacunk volt! Potyázhattunk. Feküdhettünk hátul szénán. Kutya hideg volt már.  Este. Mellettem egy buta liba. Egye fene, bújjunk

Teljes bejegyzés »

November

Ragyog a nap, de oly erőtlen, Mégis jólesik melege. Pedig a november, valljuk be, Az év mostoha gyereke. Szürkés, borzong tőle az ember. Ruháját rég

Teljes bejegyzés »

Ne kérdjem!

Végre! Rátalált a párjára, úgy éreztem. Minden reggel én boldogan Ébredtem. Végre! A zsák és a foltja együtt. Mily öröm! Én a jövőt, jaj, magamban

Teljes bejegyzés »

Őszi pompa

Lefesteném, giccses lenne képem. -Ilyen színek nem léteznek, Kérem!- Hú, de giccses! -mondanánk a Képre. Színorgia, pompa rajt’  el- Végre. Barna ezer árnyalatban: Fahéj, Rozsdavörös,

Teljes bejegyzés »