Molinó

Molinó

A nagy demokráciában
Vírusként terjedtek a visszásságok
Kezdetben a firkászok mocskolták falainkat
Ahelyett, hogy teljesítenék régi vágyainkat
A gyermekkor játékos emléke a számháború
Mikor homlokunkra ragasztott jel azonosított
Ha nyertem,ha vesztettem jó kedvemre hangolt.
Majd az átkosban május elsejéken
Ki boldogan, ki kényszeredetten vitte a táblákat
Melyen éltette a szocializmus az elvtársakat
Ma zavaros világunkban alkalmi tiltakozásul
Bosszúvágyból, a győztesek utálatából
Kivonulva a nyugodtnak tűnő terekre
Tekintet nélkül a békés emberekre
Szidalmazva kormányt, államelnököt
Táblákkal kezükben, haraggal fejükben
Molinókkal kifejtve kultúrátlanságukat
Meghazudtolták emberi mivoltukat
A csúcstevékenységet egy diáklány produkálta
Trágár szavait mutogatással illusztrálta
Az Istentelenség, a nihilizmus hatására
A kor pedagógusainak nevelését magyarázza
Elég volt!
Elég!
Új özönvíz vár a világra!
A gyalázat hallatára fekélyek öntik el testemet
Kifordul a lelkem, a szívem hevesen ver
A hányingertől anorrhexia kerülget
A mefisztói kacaj mindenkit felültet
Hogy ocsmány módszerükkel győztesek lehetnek
Igy minden bosszúvágyuk vígan kiélhetnek.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rezgés

Nem értem meg, miért könnyebb irigynek lenni, Mintsem a másikkal együtt örülni. Tényleg ezt akarjátok magatokban táplálni? Ahelyett, hogy a magunk útját akarnànk megtalálni. Miért

Teljes bejegyzés »

Átutazó

Soha, senkitől nem sajnáltam s irigyeltem semmit. Csak harcoltam mindig a többért, a jobbért, úristen, de mennyit… A magam életére összpontosítok, s próbálom belőle a

Teljes bejegyzés »

Kezedbe adnám

Kezedbe adnám   Kezedbe adnám az egész életem, Én egyetlen szívem és szerelmem. Amiről eddig álmodtam, s amiben hiszek, Szívemmel boldogan adnám életem. Ha elfogadnád

Teljes bejegyzés »

Fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Szerinted mit csináljak?

Megbántam, érted?  A sírás fojtogat,  A saját gondolataim őrölnek,  mint valami daráló.   Igen, el akartam titkolni, Hogy nem bírok magammal harcolni, Mivel gyenge vagyok,

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

Fenn a magasban,   az öreg templom tornyában,  a tétova csendben,   komótosan, lassan,  megkondul öblös, érces hangján  a nagyharang,  jelezvén, hogy immár este van.      Hamarosan a napnak vége szakad.  Mostanra

Teljes bejegyzés »