Rózsa Iván: Mária testamentuma
(Colm Tóibín kisregénye alapján)
Az anya nem örült akkor annak, hogy a fia kereszten Istenné feszült…
Az anya ott állt a kereszt tövében, és ideges volt, magányos és feszült…
Egyáltalán nem örvendezett azon, hogy a fia állítólag megváltotta a világot…
„Hagyta volna a megváltást másra!” – gondolni akkor, csak erre tudott…
Akkor csak azt látta, hogy a fia mérhetetlenül szenved, és a teste véres…
Vele szenvedett ő is, bár az ő fejét nem vágta töviskorona, nem is kétséges…
Az anya addig volt csak boldog, míg nem félt és féltett, s együtt volt a család…
Míg József is élt; míg a fiának nem volt hatalma, és a népnek nem prédikált…
Ha lehetett neki kenyeret, halat szaporítani, vagy vizet borrá változtatni…
És halottat, bénát feltámasztani; miért nem lehet az idő kerekét visszaforgatni?
De a fia most védtelenebb, mint egy gyermek, s nem tesz a Földön több csodát…
Nem vigyázhat már édesanyjára, annak halála napján, talán csak odaát?
Budakalász, 2019. január 24., Nagy Mari, Nemzeti Színházi monológja után hat nappal…
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincnégy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
