Megérintett az idő szele

Megérintett az idő szele!

Kinnt hűvös szelek fújnak
Talán a tavasz hírnöke kopogtat
Összehúzom sálam,s kabátom
Már a kalapom elhagyását várom

Ablakom résein szomorú hírek érkeznek
Kedves ,jó barátaim sorban elmennek
Fehér rózsát nem a kedvesnek veszek
Hanem barátaim sírjára helyezek

Emlékeim bennem összekavarodnak
Szívem melegére talán megújulnak
Álmaimban újra átélhetem Őket
Találkozunk vígasztalom a reménykedőket

Elhagyta-e ajkam bántó gondolat
Sértette-e Őket becsmérlő szavak
Sértetté váltam-e finom kritikájukra
Távoztam-e Tőlük néha duzzogva

Barátaimnak gyakran nem értettem
Filozófiáját, különös reakcióját
Mikor ellentmondásaikra magyarázatot kértem
Kishitűségemre változást alig reméltem

Hogyan fogok majd elszámolni
Az Úr szigorú ítélőszéke előtt
A penitenciát a Földön kell teljesítenem
Hogy az Úr jóindulatát visszaszerezhessem

Sajnos megérintett az idő könyörtelen szele
Munkába mélyedek hogy korom tehermentesítse
Rendbe szedem kuszált gondolataimat
Csak az Űr kegyelme az, mi az éltemet meghosszabbíthat

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szerelem

Ha megtehetném nem haboznék, mindent, de mindent hátra hagynék. Nem késlekednék. Időmet arra nem vesztegetném, hogy felöltözzek, csak úgy pőrén, szégyen nélkül, attól nem tartva,

Teljes bejegyzés »

Tartása titkoknak

 Bennrekedt sóhajok súlyos terhe  nyomasztja tétova lelkem.   Néma szám, zár, lakat,  ajtaján súlyos titkoknak.  Ha szólni merészelnék,  szavam szegnék, szám betömnék,  s végezném börtön sötét mélyén,  fejemet hajtva, csupán földre vetett,  maroknyi szalmára.     Ezért aztán mindent meggondolva,  nem szólok,

Teljes bejegyzés »

Varjak a hóban(Érkezik a tél)

Az út szélén őrként álló, az erős szélben   siránkozó, hajladozó fákon, nagy sötét foltok,  fenyegető árnyak a félhomályban,  éjsötét fekete varjak gubbasztanak,  fagyosan-fázva.  Sötétlőn fénylő tollukon megcsillan,  búcsút int az alkonyat.    Felettük fenn az égen,   sűrű sötét felhők

Teljes bejegyzés »

Bárányvers

* Fekete bárány – suttogták Fekete bárány – harsogták Fekete bárány – aláztak Fekete bárány – becsaptak Fekete bárány – elestem Fekete bárány – felkeltem

Teljes bejegyzés »

keserűségarány

– Múltkor kérdezte, hogy gondoltam-e öngyilkosságra… és tényleg! Nem is rossz ötlet. Esetleg tudna javasolni valami biztos módszert, ami fájdalom mentes? Vagy tudna segíteni valami

Teljes bejegyzés »