Rózsa Iván: Centrum-periféria

Rózsa Iván: Centrum-periféria

Az eszmék a periférián fogannak, fogalmazódnak meg, s a centrumban viszik győzelemre őket. Csak az a baj, hogy ilyenkor már kifordulnak önmagukból; elvesztik igaz, eredeti értéküket, és érdekké változnak gyakorlatias plagizátorok kezében. Ezt alátámasztandó, csak egy példa!
Jézus vidéki volt, de nem átoksori. Betlehemben, egy istállóban született, ha tetszik átmeneti hajléktalanként, de nem putriban. És nem is putriban nőtt fel Názáretben, Galileában. Majd tanításai végéhez közeledvén – amit mi most virágvasárnapként ünneplünk – győzedelmesen vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A pálmaágak csak úgy lengedeztek… Pár napra rá aztán a nép megtagadta őt; ugyanaz a tömeg, amelyik korábban ünnepelte, pajzsra emelte…
Róma sokáig üldözte a keresztényeket, korántsem csak Néró… Majd amikor az volt az érdeke, államvallássá tette a kereszténységet. És ma a katolicizmus központja Vatikán, tulajdonképpen Róma… Hát nem nonszensz?!

Budakalász, 2019. május 8-10.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hangolódás

  Fenyő illat öleli át a kis szobát, Angyalszárnyak suhanása hallatszik át. Lobogó gyertyaláng táncol fehér vásznon, Közelg a várva várt, áldott, szép Karácsony.  

Teljes bejegyzés »

Elmerengve

Szabadok voltunk, mezítlábasok…Nyaranta boldogan rúgtuk a port.Jobb napokon friss cipóból kaptunk porciót,de leginkább szétosztottuk, kinek mije volt.A hirtelen zápor minket nem zavart,ázott a bőrünk a

Teljes bejegyzés »
Versek
Nyári Tímea

Füst…

Kék öblök lassan vándorló ködén át, Egy barna rúdba zártam most a mát. A parázs lüktet, mint a forró ér, S a szürke hamu lassan

Teljes bejegyzés »

Új arc a régi testben

Új arc a régi testben    Megszülettem újra, bús csodában, Valami meghalt, s nem volt sirató, Nem vágott kés, nem sikoltó kín ez, Csak egy

Teljes bejegyzés »
Prózák
Nyári Tímea

A homály harangja

Io izgatottan várta a születésnapját. Szerencsének érezte magát, hiszen október 31-én született. Mindig mosolyogtatónak találta, hogy az emberek mennyire félnek Halloween éjszakájától. Pedig számára ez

Teljes bejegyzés »