A természet poétája

A természet poétája

Az embert az Isten, a maga hasonlatosságára teremtette
A természet minden csodája mit felfog :érzékszervei és a szive
A tengerek színes világa,s a szárazföld színes kavalkádja
A földünket boritó Nap és csillagok álom utazása,
Az illatos virágok,zöld mezők,lombos s fenyőerdők varázsa
Az állatvilág bájos, s haragos színes világa
Csak érzékszerveinkkel válnak számunkra elfogadásra
Igy lehet a teremtő szivünk szeretetével a természet poétája
Róla dalol a pacsirta, s a lombok suttogása
Az árvizek,földrengések,s a földet érő katasztrófák
Jelzik hogy tenni kell a természetért,hogy életét megóvják
Mindezt csokorba foglalja a fény és a sötétség
Legyen az őrzőknek szive az éberség
Öröm és hála áradjon szét lelkünkben
Igy édes lesz az élet:élek,élek hitünkben
Öltöztessük magunkat színes ünnepi ruhába
Ünnepeljük a Föld napját,s örömünk helyezzük hálába
Az Istennek tervét a csodálatos természet szolgálja
Hogy az ember ember maradjon,ez az Úrnak morálja
Az emberi gyarlóságot gyógyitja a jóság és a szeretet
A betegségek gyógyitását is szolgálja a természet
Ez is bizonyságául szolgál igaz szerető hittel
Hogy a természet poétája igenis maga a teremtő Isten

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Elszállt a nyár

 Ó, hát mégis megtörtént.  Odalett.  Vége.  Nincs tovább.  Elment némán.  Elhagyott hűtlenül,  az idei nyár, az a csalfa.     Hiába volt a sok kérés,  Könyörgés.

Teljes bejegyzés »

Majd egyszer

Edit Szabó : Majd egyszer Majd egyszer nem látom kezed, majd egyszer elfelejtelek, tisztelet hiábavaló, bennem élt, de elkoptatott! Tán’ bennem lehet a hiba, „Ősz

Teljes bejegyzés »

A Határ- szikla átka

A Határ -szikla átka   Éhes, vad Énekes rohant a sárban,Szennyet dobált a digitális lázban,Úgy üvöltött az internetes éjben,Mint ki megfagy a magányos sötétben.Tépte a

Teljes bejegyzés »

Fénypontok

Ragyognak éjjel. Ragyognak nappal. Hangjegyekkel gyógyítanak.   Égő dallamok Ritmusa gyullad. Akkordok tánca fullaszt.   Metálos fénypontok. Füstölő hangszerek. Szétáramló zene.   Nyári éjszakán felébresztik

Teljes bejegyzés »

A leghűségesebb barát

Vannak napok, mikor létezni is oly nehéz, Csendben ülsz, merengsz, szemed csak a távolba néz. Nem kellenek már szavak, fájna megszólalni, Lelked csendben, reméled ez

Teljes bejegyzés »

Tavaszi önarckép

Jambusaim bús bódulatával ringatom álomnyárba magam; messzimocorgó vágya vigasztal – szürcsölöm ízét ájtatosan.   Fogvacogó köd jégpizsamáját ölti magára márciusom; csalfa csodával szittya kavalkád kedvem

Teljes bejegyzés »