Mézcseppek.

Mézcseppek.

Egy egyszerű, boldog kis élet, csend, mire vágyunk,
Szerelem fűti a testet, elveszi hallásunk, látásunk.
Tüzes láva kavarog, forrón indul meg a szív mélyéből,
Felhőkön madarak szállnak, meséket dalolnak az égből.

Virágzik minden odabent, kint hiába van aszály.
Szívvel játszani nem érdemes, szerelmes szabály.
Friss tavaszt és nyarat hoztál ragyogva, kedvesen.
Új hajnali harmat üdített fel, és biztatott lelkesen.

Szándék egyenes, az érzés álom, a lélek kristálytiszta,
Ha igaz volt, nem mese, azt ember el nem dobja.
Várlak, mert meglehet, csak rossz álom tart fogva,
És jössz, rohansz, kacagsz, csókolsz, karjaimba lógva.

Édesen súgod fülembe, hogy szeretsz, a hangod kedvesen cseng,
Azt mondod: ébredj, mert kellesz, várlak szívemben bent.
Szemeid csodásan csillognak, ajkad nedves, szélein mézcseppek,
Fogod a kezem, bújsz, testünk összeér, s mondod, hogy szeretlek.

2026.09.18.
Felföldi Lajos

Felföldi Lajos
Author: Felföldi Lajos

Felföldi Lajos vagyok. Gyöngyöspatai Palóc paraszt gyökérzetű, származású. Már gyermekkorom óta írok verseket. Ám hosszú évtizedek múltak el írás nélkül. 2019 óta viszont elég aktívan indult el az áradat. Azóta sorban születnek amatőr verseim. Amikről írok általam megélt vagy teljesen átélt, események, sorsok, természet, történelem, külső és belső emberi tulajdonoságok. A természet közeli fiatalkori életemnek köszönhetően, tudok így írni emberekről, állatokról, növényzetről és belső lélekről. Nem egyszerűen szobában, íróasztal mellett izzadom ki magamból írasaim. Senki és semmi vagyok a világban, mégis próbálok tanító jellegel is írni. Irasaim a szivárvány teljes skáláját, akaratlanul lefedik, utalok itt arra, hogy szerelmes, romantikus, természetközeli, történelmi tiszteletadás, spirituális, Gyöngyöspatai útikalauz, misztikum, pszichológiai. Vallást érintő versek a Keresztényi és Táltosi hitvilág miatt. Katona jellegű versek, tartalékos katonai szolgálatom gyanánt. Nem ego de! Adakozó lüktetés nem álca hanem valós megélt emelkedő érzés, többek között már több mint 22-szeres állandó véradó vagyok. Ezt inkább mint követendő példának említeniném, én is így kezdtem. És hálás vagyok érte! Nem csak írok, gyerekkorom óta rengeteget olvasok is így szókincsem és kifejezésmódom nem csak a Palóc származásnak köszönhető. Köszönetet szeretnék mondani az Irodalmi Rádiónak, hogy Éngem is és Másokat is felölel, lehetőséget nyújt antológiákban megjelenni és más felolvasó irodalmi estek keretében műveinkből...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Megyek

Megyek Egy óra kattog a málladozó falon, Mögöttem az út már a semmibe veszett. Az időt ma még hiába faggatom, A holnap már megtette a

Teljes bejegyzés »

Újév

Újév Januári szél birkózza korán kelőn a kabátot, s elfújja az ünnepet, ahogy álom karácsonyi csillag mezőn csúszkál köntösben még egy-egy ütemet. A díszektől lecsupaszított

Teljes bejegyzés »

Túl a síkon

Túl a síkon Túl a síkon nő a szárnyam. Milyen kicsi lent a lét? Egyedül van, mint egy dallam, cipeli a szenvedélyt! Az út vezet

Teljes bejegyzés »

Keresztapám

Keresztapám Ma a böjti szelek körtáncot járnak, megfújják a földet és odébb állnak. Elnézi, ahogy fenn úszik a felhő, ilyenkor tavasznak mily serege jő. Séta

Teljes bejegyzés »

Bajai orgonaszó

Bajai orgonaszó Én vagyok véled csengő hang, dallam, engedd hát kérlek: szólni akartam. Elmondani így e falak között síró bánatot, gyarló örömöt. Megsimogatni, megölelni még,

Teljes bejegyzés »

Szülői házra néz az ősz

Szülői házra néz az ősz Az ősz kiszínezte az udvart, a házat, piros kapuja messziről parázslik, s a pillanat tekintetett babonázhat, kora, fénye, árnyéka is

Teljes bejegyzés »