Tartom a lelkedet

Tartom a lelked

 

Érzed, ahogy óvom tenyeremben tartott lelkedet?

Félek, ha elejtem összetörik és ott lesznek darabjai

az enyémek mellett.

Te nem vigyáztál így az én törékeny lelkemre!

Hagytad leesni és végignézted, ahogy szilánkokra

törve zuhantak le a mélybe.

De ne aggódj! Én biztosan tartom a tiédet!

Mert nem akarom, hogy fájdalmat érezz!

Nem akarom, hogy átéld, amit én!

Mikor sirattam, hogy nem lesz egész soha többé!

Félek, hogy ha összetörne, belerokkannál a

léleknélküliségbe!

Mint ahogy én is megrogytam a törés miatt.

Mert a szemedben azt láttam, hogy nem érdekel,

hogy mi lesz ezután, a szétesett lelkemmel?

Olyan közönyös és érzéketlen voltál!

Mikor zuhant a lelkem még utána sem kaptál.

Pedig te erős vagy! Megtehetted volna!

De könnyes fájdalmamat te látni akartad!

De ne aggódj! Mondom! Én a tiédet tartom!

Hogy fájdalmat érezz, azt még mindig nem akarom!

Vigyázok rá örökre! Tartom, amíg bírom!

Hogy könnyezve fájjon, azt senkinek sem hagyom!

Kapusi Edit
Author: Kapusi Edit

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Menő mű-nő

Én vagyok a legjobb csajos, csinos, s kissé bögyös-faros. Csodálatos szép testemre ráfeszül a ruhám, homlokig érő pillámmal csábos lesz a búrám. Sűrű, sötét tetkóimmal

Teljes bejegyzés »

Vágyom Rád

Mint száraz föld az eső éltető nedvére, mint éhes gyermek a cukor édes ízére, mint sarjadzó növény az ösztönző napsütésre, mint fáradt vándor a meleg

Teljes bejegyzés »

Fehérvári pacsirták

A Szent Anna-kápolna rózsaablakában két pacsirta üldögél békésen, magában.   Hajnalonként énekük elhallatszik messzire, boldogságuk zenéje így derít jókedvre.   E szépséges muzsika egybeforrt a

Teljes bejegyzés »

Reményem

Negyvenhét év kellett hozzá – mint egy hosszúra nyúlt próba: néha káosz, máskor ragyogás, és nem kevés megpróbáltatás.   A napok s évek jöttek-mentek, kilincset

Teljes bejegyzés »

Borongós történet

* Nem fogadta ujjongás, nem fogadta virágeső, amikor végre megérkezett, és sáros lábbal, fáradtan, egy részeg bizonytalan imbolygásával átlépte a küszöböt. Pedig nem ivott egy

Teljes bejegyzés »

Eredeti

Inspirálódj, de ne légy replika, hisz emberként fontos az etika! Magadból meríts színeket, hogy fényeddel  festhesd meg képedet! Bár lehet szép is a reprodukció, kopíros

Teljes bejegyzés »