Tartom a lelkedet

Tartom a lelked

 

Érzed, ahogy óvom tenyeremben tartott lelkedet?

Félek, ha elejtem összetörik és ott lesznek darabjai

az enyémek mellett.

Te nem vigyáztál így az én törékeny lelkemre!

Hagytad leesni és végignézted, ahogy szilánkokra

törve zuhantak le a mélybe.

De ne aggódj! Én biztosan tartom a tiédet!

Mert nem akarom, hogy fájdalmat érezz!

Nem akarom, hogy átéld, amit én!

Mikor sirattam, hogy nem lesz egész soha többé!

Félek, hogy ha összetörne, belerokkannál a

léleknélküliségbe!

Mint ahogy én is megrogytam a törés miatt.

Mert a szemedben azt láttam, hogy nem érdekel,

hogy mi lesz ezután, a szétesett lelkemmel?

Olyan közönyös és érzéketlen voltál!

Mikor zuhant a lelkem még utána sem kaptál.

Pedig te erős vagy! Megtehetted volna!

De könnyes fájdalmamat te látni akartad!

De ne aggódj! Mondom! Én a tiédet tartom!

Hogy fájdalmat érezz, azt még mindig nem akarom!

Vigyázok rá örökre! Tartom, amíg bírom!

Hogy könnyezve fájjon, azt senkinek sem hagyom!

Kapusi Edit
Author: Kapusi Edit

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rózsák az asztalon

Edit Szabó : Rózsák az asztalon „Rózsabokor hajlik a domb oldalára”, onnan szedek egy csokorral a babámnak, hogy a két szemével úgy gyönyörködhessen, mindennap láthassa

Teljes bejegyzés »

Asszonysorsok-Terike

Vénasszonyok nyara van. Fullasztó, páratelt hőség. A nyár zivataros volt, s most is lóg az eső lába. A konyhában állok a tűzhely előtt, az öntöttvas

Teljes bejegyzés »

Sötétben izzó szemek

A Tollforgatók Discord közösségben minden vasárnap kapunk egy kihívást ún. heti kreatív írói feladat gyanánt és az erre a hétre kiadott feladat lényegében az volt,

Teljes bejegyzés »
Versek
Szilágyi Tünde

Hű barátom

Van egy hű társam, akit mindenki ismer, De senki sem olyan jól, mint én. Bús szavaim lettek a legjobb barátom. Hozzájuk szólok, hogyha szívem ég.

Teljes bejegyzés »

Emlékül barátaimnak

Emlékül barátaimnak Lábát lógatva fény ül a parton. Közelebb hajol egyre az alkony, és engedi itt, hogy a víz vigye, még hullámokat szelídítene. Száz meg

Teljes bejegyzés »