Megérkeztem

Megérkeztem

Ahogy múlnak éveim,
S az alkonyom lassan leszáll,
Bár tudom, hogy rám még munka vár
Egyre növekvő pulzusszámmal
A nyár beköszöntését várom
A hátam mögött hagyott
Számtalan örömöt-bánatot
Ha nem rejtenék naplóm sorai
Az enyészet gyomrába kerülve
A kegyetlen idő katlanába vegyülne
Nyári tervek sokasága
Telerajzolta agytekervényeim
Kibogozása az első napokra esik
Az lesz a végső siker nyitja
Ellen tudok-e állni a csábításoknak
Az időt pazarló bolondságoknak
Bensőségesebb lesz a családi együttlét?
Megnyúlik majd a napi ébrenlét
A felhalmozott idő árnyékában
Megvalósulhat a lelki feltöltődés?
Pótolhatom az elmúlasztott feladatsorom
Új ismeretekkel agyam tágíthatom
Élvezhetem a természet színvilágát
A virágok illatát a gyümölcs izét zamatát
Ha majd ismét a munkapad mögé állok
S visszatekintek, s új szabadságra vágyok
Akkor fogom lemérni igazi értékét
S akkor fogom érzékelni igazi szépségét.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kicsiny falum KOSD

  A Naszály ölelésében megbújik egy falucska, ahol az estéknek még illata, a csendnek pedig dallama van. Kosd apró házikói között esténként ragyogó ablakok gyúlnak,

Teljes bejegyzés »

Önmagamtól messze

  Ne keress ott, ahol már nem vagyok. A tegnapok mögött, hol még egymásnak adtuk a holnapot.   Nem találsz mást, csak a székre dobott

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A szabadság törvénye

Nem a kövek emlékeznek, nem az utcák őrzik a nyomot. A szabadság mindig ott születik, ahol valaki nemet mondott. Volt, hogy puszta kézzel álltak vas

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Ismeretlen nyomokon

A hegygerinc szélén állt, alatta köd és rengeteg. Szürke ruhát öltött magára, hogy ne marjon bele a hideg. Valaha ő vezette őket, ismerte minden mozdulatukat.

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Az erdő szeme

Sokszor jártam a bükkösben, ahol köd terül el a sziklák között. Hallgattam a lombok neszét, míg alkony szállt a völgy fölött. A vadőr azt mondta

Teljes bejegyzés »