Rózsa Iván: Édes Földanyánk
(Haiku-változatok)
Édes Földanyánk:
Meddig tűrsz még hátadon
Ember-állatot?
Édes Földanyánk,
Naponta sebez Téged
Az emberi faj…
Édes Földanyánk:
Lassan már az Isten is
Műanyagot gyárt…
Édes Földanyánk,
Gyógyítsd meg magad! Rajtad
Úgysem segít más…
Édes Földanyánk:
Lökd ki magadból a sok
Emberi szennyet!
Édes Földanyánk,
Az ember talán tanul
Az állatoktól…
Édes Földanyánk,
Nem vagyunk egyedül az
Univerzumban!
Édes Földanyánk,
Vedd fel a kapcsolatot
Külső lényekkel!
Édes Földanyánk,
Szerinted a fejlődés
Csúcsa az ember?
Édes Földanyánk,
A civilizáció
Tesz végleg tönkre?!
Édes Földanyánk,
A motorizáció
Egyenlő szmoggal?!
Édes Földanyánk;
Műanyagot eszik már
Delfin és madár…
Édes Földanyánk;
Globálisan melegszel –
Vége a dalnak?
Édes Földanyánk:
Van elég ivóvized?
Lélegzel-e még?
Édes Földanyánk;
Kezdd újra egy másik faj
Vezetésével!
Édes Földanyánk,
Te adtad a tengert, az
Ózont… „Levegőt!”
Édes Földanyánk;
Vedd vissza ősi jussod!
Az ember nélkül…
Édes Földanyánk;
Otthonunk vagy és hazánk:
Élhető bolygónk…
Édes Földanyánk;
Élhetőbb bolygót kíván
Az álszent ember…
Édes Földanyánk,
Megszülted önmagadat;
Tedd ezt most újra!
Édes Földanyánk,
Adsz egy utolsó esélyt
Az embereknek?
Édes Földanyánk,
Az emberek adnak még
Esélyt számodra?
Édes Földanyánk,
A rossz, tékozló fiad
Visszatér, megtér?
Édes Földanyánk,
Te túlélsz minket, mi lesz
Sorsa embernek?
Édes Földanyánk,
Emlékezz ránk jó szívvel,
S bocsáss meg nekünk!
Budakalász,
2019. július 29-31.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...