Rózsa Iván: Édes Földanyánk

Rózsa Iván: Édes Földanyánk
(Haiku-változatok)

Édes Földanyánk:
Meddig tűrsz még hátadon
Ember-állatot?

Édes Földanyánk,
Naponta sebez Téged
Az emberi faj…

Édes Földanyánk:
Lassan már az Isten is
Műanyagot gyárt…

Édes Földanyánk,
Gyógyítsd meg magad! Rajtad
Úgysem segít más…

Édes Földanyánk:
Lökd ki magadból a sok
Emberi szennyet!

Édes Földanyánk,
Az ember talán tanul
Az állatoktól…

Édes Földanyánk,
Nem vagyunk egyedül az
Univerzumban!

Édes Földanyánk,
Vedd fel a kapcsolatot
Külső lényekkel!

Édes Földanyánk,
Szerinted a fejlődés
Csúcsa az ember?

Édes Földanyánk,
A civilizáció
Tesz végleg tönkre?!

Édes Földanyánk,
A motorizáció
Egyenlő szmoggal?!

Édes Földanyánk;
Műanyagot eszik már
Delfin és madár…

Édes Földanyánk;
Globálisan melegszel –
Vége a dalnak?

Édes Földanyánk:
Van elég ivóvized?
Lélegzel-e még?

Édes Földanyánk;
Kezdd újra egy másik faj
Vezetésével!

Édes Földanyánk,
Te adtad a tengert, az
Ózont… „Levegőt!”

Édes Földanyánk;
Vedd vissza ősi jussod!
Az ember nélkül…

Édes Földanyánk;
Otthonunk vagy és hazánk:
Élhető bolygónk…

Édes Földanyánk;
Élhetőbb bolygót kíván
Az álszent ember…

Édes Földanyánk,
Megszülted önmagadat;
Tedd ezt most újra!

Édes Földanyánk,
Adsz egy utolsó esélyt
Az embereknek?

Édes Földanyánk,
Az emberek adnak még
Esélyt számodra?

Édes Földanyánk,
A rossz, tékozló fiad
Visszatér, megtér?

Édes Földanyánk,
Te túlélsz minket, mi lesz
Sorsa embernek?

Édes Földanyánk,
Emlékezz ránk jó szívvel,
S bocsáss meg nekünk!

Budakalász,
2019. július 29-31.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A sérült ego

Ez a vers tavaly ősszel született bennem. Az elmúlt néhány hét eseményei felhozták bennem újra ezt a tapasztalatot, amiről a versben írok. Szeretném ezért megosztani veletek, hátha apró kis gondolatmagok születnek meg a hatására. Hiszem, hogy a tudatosság az egyik legnagyobb kulcs az életünkhöz. Az ego létezése szükséges, azonban egy kis szelídítésre szüksége van, hogy ne ő irányítsa az életünket tudattalanul.
Csodaszép napot kívánok!

Teljes bejegyzés »

Lecsuktad

Adorján L. Zoé LECSUKTAD   Most csend van, és fény, és nyugalom. Lelked rezdülései elérik a mindenséget.   Számodra már nincs se idő, se tér,

Teljes bejegyzés »

Kánikula

Kánikula Gyötör a kánikula, beköszöntött a globális felmelegedés Az emberi természet ezzel szemben a hitványságával a jégkorszakot kereste Az Isten adta és csinosított értékeit egy

Teljes bejegyzés »

Apa ügynök volt?

Május első vasárnapján szokás szerint összejött a család, amely először zajlott apa nélkül, aki a télen halt meg. Már éppen elkezdtünk szedelőzködni. ­ – Kata

Teljes bejegyzés »

Az apróságok szeretete

Az apróságok szeretete Sosem gondoltam volna, hogy az öregkor lenagyobb öröme az unokák érkezése Szinte kicsorbul az ember szíve reszkető kezekkel, hogy kézbe vehesse A

Teljes bejegyzés »