Táncolj még velem!

Táncolj még velem!

Szikrázó fény, és néma zokogás,

küldi a sors egy fiú mosolyát,

amire vártam már éveken át,

– hallom a dallamát,

a végtelenbe vesző lágy szimfóniát.

 

Szerelem, szerelem! – most rám talált,

mégis fáj a kedves simogatás,

hogy mondjam el neked,- nincs esélyünk,

– örülj mit megéltünk,

csak ülj itt mellettem, ölelj!- ne beszéljünk!

 

Hulló hajszálakon remeg a lét,

lelkem téged vár, hallgasd a csendjét,

merengve nézel,- látom, hogy féltesz,

– csak a szemem kérdez,

ígéred, – velem táncolsz égi zenére.

 

Már csak illúzió mit kergetünk,

napok, és órák, amit nyerhetünk,

gyilkos kór hatalma tőlem ragyog,

– élőhalott vagyok,

szobámba osonnak bíboralkonyatok.

 

Remegő kezemen nyugszik kezed,

múló perc tépett álmokat temet,

szívünk még dobban, lassan,- de dobban,

– és könnyeink folynak,

arcunkon, remegő gyöngyként vándorolnak.

 

Még egy utolsó táncra hív a hang,

elringat, szépen cseng az estharang,

Megyek, hol valóra válnak álmok,

– angyalokkal szállok,

hófehér felhő leszek az égi vásznon.

 

Kristófné Vidók Margit

2018.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

61 − = 59

Lelkem tavasza

A magány a legrosszabb társaság. Fájdalmas űrt feszít az ember mellkasába, szívébe sóvárgást csalogatva, elméjébe pedig szüntelenül ugyanazt az arcképet vetítve. Az egyedüllét mindig is

Teljes bejegyzés »

Április

Feketébb az éj, Ezüst a hodfény, S lágy felhők ölén Ringom fénykörén. Lila orgonák, Múltak illatán, Álmodnak elém, Magány éjjelén. Mosolyod érint Hideg csókodban. S

Teljes bejegyzés »

A béke áldozatai

Szénnel rajzolt világban élek. Minden szürke. A felhős égbolt, a kavicsos talaj, a nyugaton vánszorgó hatalmas folyam. A behemót épületek, a köztük közlekedő ormótlan vonat.

Teljes bejegyzés »

adoráció az aggodalomhoz

földig hajolok előtted és hódolok neked ó hatalmas aggodalom teljesen átadtam magam neked  rendelkezz velem mint anyáimmal nemzedékről nemzedékre hisz mindvégig velünk maradsz  irgalmazz ó

Teljes bejegyzés »