Táncolj még velem!

Táncolj még velem!

Szikrázó fény, és néma zokogás,

küldi a sors egy fiú mosolyát,

amire vártam már éveken át,

– hallom a dallamát,

a végtelenbe vesző lágy szimfóniát.

 

Szerelem, szerelem! – most rám talált,

mégis fáj a kedves simogatás,

hogy mondjam el neked,- nincs esélyünk,

– örülj mit megéltünk,

csak ülj itt mellettem, ölelj!- ne beszéljünk!

 

Hulló hajszálakon remeg a lét,

lelkem téged vár, hallgasd a csendjét,

merengve nézel,- látom, hogy féltesz,

– csak a szemem kérdez,

ígéred, – velem táncolsz égi zenére.

 

Már csak illúzió mit kergetünk,

napok, és órák, amit nyerhetünk,

gyilkos kór hatalma tőlem ragyog,

– élőhalott vagyok,

szobámba osonnak bíboralkonyatok.

 

Remegő kezemen nyugszik kezed,

múló perc tépett álmokat temet,

szívünk még dobban, lassan,- de dobban,

– és könnyeink folynak,

arcunkon, remegő gyöngyként vándorolnak.

 

Még egy utolsó táncra hív a hang,

elringat, szépen cseng az estharang,

Megyek, hol valóra válnak álmok,

– angyalokkal szállok,

hófehér felhő leszek az égi vásznon.

 

Kristófné Vidók Margit

2018.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Újra így szeretni

Újra így szeretni   Újra így szeretni valakit, vajon fogok-e még e világon? Ezzel a gondolattal vagyok néha magam hadilábon. Állítják néhányan, hogy mást is

Teljes bejegyzés »

Mondd, miért?

Mondd, miért csak a sírodnak mesélhetek? Pedig tudnék mesélni sok történetet. Talán még büszke is lennél rám Apukám, Annyi gyümölcs termett az életem fáján.  

Teljes bejegyzés »

Reliktum – Grindadráp

“Gondolkoztál már azon, hogy miért vetik magukat partra a cetek?” Author: Erdős Viktória Hiszem, hogy az írás – csak úgy mint bármelyik másik művészeti ág

Teljes bejegyzés »

Hullócsillag

  A Hullócsillag elmúló villanása. Magányosan ballag Ő, keserű a pillantása, Lenéz ránk a magasból, tekintete nehéz, felfoghatatlan az a nagy teher, ami az Ő

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Látod-e?

Benne látod-e a viruló rózsában, az érlelő búzában, a kenyérben és a forrásban, az ég tiszta kékjében, a virágok tarka színében, napkeltében és napnyugtában? Hallod-e

Teljes bejegyzés »