Fohász

Fohász.

Atyám, miért hagytál el engem?
Hányszor és hányszor sóhajt fel az ember
Csalódások, kudarcok nyomában
Tört lélekkel testi vagy lelki fájdalmában

Ha úgy érzi harca, célja elbukott
Ideges feszültségben,még életkedve is elhagyott
Ahelyett, hogy okait kutatná,keresné
Mindent a gondviselés nyakába helyezné

Hogy Jézus az Atyához így fohászkodott
Ez bizonyítja Isten-ember mivoltát
A test gyöngesége Őt is megkörnyékezte
Ám Isteni mivolta gyengeségét legyőzte

Jézus az embert testvérének tekinti
A bajban, a kísértésben mindig megerősíti
Soha nem fog hagyni az élet porában
Így nem maradsz egyedül a bánat magányában.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A hívás

A tanárnő már percek óta gubbasztott a vécéfülkében, a lehajtott vécédeszkára felhúzta mindkét lábát, a tartálynak dőlt, és összegörnyedve telefonált, vagyis hát rendszeresen hívott egy

Teljes bejegyzés »

Árnyakkal békében

Ártatlan gondolatokkal ébredek, A Mindenség folyója közepén lebegek. Szemed szegletében, ha megjelenek, Eltűnő életedben újjászületek. Míg külső szememmel csak a Holdat látom, Szívemmel közben az

Teljes bejegyzés »

Közeleg   Fogy lámpám olaja, csendben, tompul a fény szobám falán. Homokórám percei peregnek., s búcsúszót súgnak talán.   Hamar sötétül, fogynak a színek, árny

Teljes bejegyzés »

Mosolyogj még   Amikor tovább gurul kedves fádról a makk, koppanva kerüli léptem, amikor hangod keresem a zajban, s már a szél szavát sem értem.

Teljes bejegyzés »

Délelőtt a téren   Üzen a tél. Borzongó levelek kevéske napsütésre várnak. Kellene még falatnyi öröm, mint séta ezüsthajú párnak.   Fázik a tér. A

Teljes bejegyzés »