Akit visszavárnak

Akit visszavárnak

(Egy tengerész vallomása)

 

Megízlelt a kék úr; egy viharvert

estén rám harapott, és mint egy magot

kiköpött. Lenézve az áldozatot!

Korhadt rönk lettem, mely pár napot nyert,

míg deszkákra szelte a hajómat.

Pedig már húzták értem a harangot!

Most körbe állnak, mint vásári barmot.

Csodálnak. Mondják: Egy angyal óvhat!

 

Ostobák mind! Lelkük a parton ver

gyökeret; nem értik a vizek rendjét.

Ő és én, most gyilkoljuk egymás csendjét,

hallgatással, mint két zord vénember.

Míg só-rögöt bont vállamon a szél

bámulom láncra fűzött hullámait.

Bújsz az öbölbe, te elhagyott ladik?

Csorog a rozsda rólad, mint a vér.

 

Pedig kellenek a riadt szelek

és kell a víz fölé nyújtózó fenyő

ágairól csurgó borostyán-eső.

Kellenek a kőre mart sebhelyek!

És az összevert ég, hogyha kékül,

míg a parton térdre rogynak víz-hegyek.

Mert szent a düh, mitől a csónak remeg.

Úr magától nem úr, szolgák nélkül.

 

És én féltem őt pogány hitemmel,

mert a bárka, mely két ég között reked

egy kéretlen titkot csak megsúg neked,

hogy asszonykönnytől lett sós a tenger.

Megízlelt a kék úr és kivetett!

Barát neki nem kell, úgy semmit érek,

és túl lágy lenne testem ellenfélnek.

De visszavár, ki lelkemből evett!

Nagy Imre
Author: Nagy Imre

Nagy Imre az Irodalmi Rádió szerzője Iskolák Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa (1998-2002) Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezettudós szak 1 év, Sopron (2002-2003) nappali tagozat Nyugat Magyarországi Egyetem Gazdasági Informatika szak 5 év, Sopron (2003-2008) nappali tagozat Rövid önéletrajz Tanulmányaimat 2008 Júniusában fejeztem be. Okleveles Gazdasági informatikus diplomát kaptam. Ezután programozóként helyezkedetem el, és az óta is ebből élek. Bár az irodalom mindig is érdekelt, és tizenhat éves korom óta alkotok, a versírást komolyabban csak 2014 márciusában kezdtem el. Azóta tizenöt alkalommal publikálták a munkáimat. Az elmúlt évek során többször szerepeltem különböző városi antológiában, országos kiadványokban, közel negyven versemmel. Az írással töltött évek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy folyamatosan képezzem magamat, és javítsam a már meglévő munkáimat. S remélem, majd engedik a szavak, hogy az eszközük legyek! Bemutatkozás Egész életemben jellemző volt rám egyfajta kettősség. Egyrészt a számok, az algoritmusok, a gépek, egyszóval a mai világ megszállottja vagyok, másrészt mindig is érdekelt a történelem, az irodalom, melyek a társadalom és a lélek ok-okozati összefüggéseit próbálják feltérképezni. Mindkét világ elkápráztatott! Igen ám, de bennem ez a két világ ellensége egymásnak. Én pedig hol az egyik, hol a másik oldalon harcolok, de mindkettőben őrlődök, és csak kérdéseket találok. Valaki a tettekbe fojtja bizonytalanságát, más az italért...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ők néznek

  Ők néznek Ők néznek rám. S én visszanézek. Túl élőkön, túl a meséken. Álnevük halkan rám tapad, mint árny az égen – megmarad. Szívem

Teljes bejegyzés »

Az erdő csendje

Szabó Edit : Az erdő csendje Nem akarok hinni a szememnek ! Tarrá vágott farönkök között megyek, kopaszra vágott sinylő dombok zöld nélkül Hová lettek

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Várni (hat haiku)

Rózsa Iván: Várni (hat haiku) tehetetlenül mennyei mannára vár – álszent állapot semmit sem tenni ám megváltást elvárni – kényelmes dolog tudom hazajössz nem kell

Teljes bejegyzés »

Csak egy arc

Csak egy arc a tömegben: Ez most a szerelem nekem! Arctalan arcátlan arcok, Közönyös lélek-harcok! Fekete emberek méla serege: Úgy hiányzott élet szeretete! Akartam, hogy

Teljes bejegyzés »

Odakint megvárlak

Mindenki ott zsong körülötted, ezért távolabb maradok, pedig akadna zsebkendőnyi hely, amit a tömeg véletlen meghagyott.   Elnézem a boldog mosolyod, a szemed csillog szüntelen,

Teljes bejegyzés »