Cselekedjünk, ne csak sopánkodjunk

Cselekedjünk, ne csak sopánkodjunk

Az ágy szélén ültem, imátkoztam
A kórterem lakói döbbenten hallgattak
Elment egy betegem, szabadulva szenvedésitől
Csak részvét sugárzott orvostól, betegtől

Hallom a folyosón főorvosom lépteit
Vizitre készült sleppjével övezve
Megállt az ajtóban a küszöbhöz érve
Majd megszólított fájdalmunkat kímélve

Cselekedjünk, ne csak sopánkodjunk
Keménynek tűnő, de ébresztő gondolat
Ne késlekedjünk vár ránk még sok feladat
Egy – egy vereség ne akassza meg utunkat

A politikában minden perc drága
Az elfecsérelt percnek meglesz az ára
Nem egymás hibáját kell kipellengérezni
Csak a kitörni vágyó indulatokat kell fékezni

Akcióterveket kell rendre készíteni fékezni
Nem sajnálni gyakran az utcára kimenni
A lakossággal a kapcsolatot rendre felvenni
Jól szerkesztett szórólappal elárasztani

Az építkezést hagyjuk a kormányra
A polgári köröket sürgősen aktiválni
Bátran vállalni meggyőződésünket árasztani Világgá kürtölni teljesítményünket

A harcos ellenfél üres szólamait
Szembeállítani az impotens tetteikkel
Mellszélességben védeni a kereszténységet
Hinni Istenben, s a végső győzelemben

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az én anyám

Edit Szabó : Az én anyám Mottó : Anya csak egy van ! Az én anyám úgy szeretett, nem engedte el kezemet, kicsi falu,kicsi háza,

Teljes bejegyzés »

Uralom!?

A pozíció muníció, vagy uralom? Magától kérdezi: így adom magam, vagy eltakarom? Vonzóvá tesz a hatalom. A rang, mint egy dió kemény burka az értékes

Teljes bejegyzés »

Két idegen

Két idegen,  két szomorú árnyék.  Férj és feleség.  Két különálló világ.  Csak ülnek szótlan,  ugyanabban a szobában,  egymástól néhány méternyi távolságban.  Ülnek némán.  Nem beszélnek.  Hallgatnak.  Köztük korlátok húzódnak.  Magányosak.  Mindegyikük önnön magába 

Teljes bejegyzés »

Kihűlt kályha    Romos házban  potyogó vakolat.  Megrendülve  nézem a falakat.    Valaha élet lüktetett a kályhán,  jövőről szőtt álom énekelt a lángján.    Most

Teljes bejegyzés »

Csak, mint a víz   Egyszerű szavakkal szeretném mondani , ha valami fáj bent,  vízként feloldani .   Búvó patak útján előre, előre, át a

Teljes bejegyzés »

Ébredés   Halvány zöld ereken átsüt a napsugár , tavaszba borulva minden a szépre vár.   Friss illat . Újra él gyenge, ringó levél, halott

Teljes bejegyzés »