Cselekedjünk, ne csak sopánkodjunk

Cselekedjünk, ne csak sopánkodjunk

Az ágy szélén ültem, imátkoztam
A kórterem lakói döbbenten hallgattak
Elment egy betegem, szabadulva szenvedésitől
Csak részvét sugárzott orvostól, betegtől

Hallom a folyosón főorvosom lépteit
Vizitre készült sleppjével övezve
Megállt az ajtóban a küszöbhöz érve
Majd megszólított fájdalmunkat kímélve

Cselekedjünk, ne csak sopánkodjunk
Keménynek tűnő, de ébresztő gondolat
Ne késlekedjünk vár ránk még sok feladat
Egy – egy vereség ne akassza meg utunkat

A politikában minden perc drága
Az elfecsérelt percnek meglesz az ára
Nem egymás hibáját kell kipellengérezni
Csak a kitörni vágyó indulatokat kell fékezni

Akcióterveket kell rendre készíteni fékezni
Nem sajnálni gyakran az utcára kimenni
A lakossággal a kapcsolatot rendre felvenni
Jól szerkesztett szórólappal elárasztani

Az építkezést hagyjuk a kormányra
A polgári köröket sürgősen aktiválni
Bátran vállalni meggyőződésünket árasztani Világgá kürtölni teljesítményünket

A harcos ellenfél üres szólamait
Szembeállítani az impotens tetteikkel
Mellszélességben védeni a kereszténységet
Hinni Istenben, s a végső győzelemben

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A múlt zenéje

Author: Mary Merriment Körülbelül tíz éve kezdtem el írni, kezdetben a fióknak, majd később lelki terápiaként. Alkotás közben szeretem szabadjára engedni a gondolataimat, mert vallom:

Teljes bejegyzés »

A téboly küszöbén

Elhatároztuk, hogy teszünk pár kört a motorral. A park melletti templom elől indulunk, sötét van és köd. Beröffentem az öreg járgányt, nagypapa az oldalkocsiban ül,

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Kapocsi Annamária

Örök pillanatban

  Már minden pillanat, a nyári ég alatt oly könnyen megharap, míg oszlik majd a fagy, és csendesül a vágy, nem ad már új ruhát,

Teljes bejegyzés »

Miskolci őszi elégia

Miskolci őszi elégia A szürke bércek ködbe vesznek távol,párát lehel a fáradt Szinva-part.Az ablakomból nézem ezt a tájat,mely annyi fázós, néma titkot tart.Én tizenkilenc évesen

Teljes bejegyzés »
Prózák
Nova Black

A gyermeki feloldozás

Nap mint nap érzi, hogy valami változik, nem tudja pontosan, hogy mi, de az érzései, a gondolatai, a lelkivilága mind húzzák lefelé a mélybe. A

Teljes bejegyzés »

A néma alkotó

  Vannak emberek, akik hangosan hirdetik magukat, és vannak, akik csendben, lépésről lépésre építik a maguk kis világát. Én talán az utóbbiak közé tartozom. Nem

Teljes bejegyzés »