Rózsa Iván: Olimpia
(Haiku-sor)
„Olimpiánál
Jobb a pia!” – állítja
Egy bukott dalnok.
Pénz, politika:
Doppingok viadala –
Olimpia, ma…
Kenyér és cirkusz;
Olimpiai játék;
Kis búfelejtő…
„Nem a győzelem,
A részvétel a fontos!” –
Régmúlt jelszava…
Győzni mindenképp! –
Ezt várja tőled a nép –
Meg a vezetés…
Olimpiának
Valaha még rangja volt:
Letűnt korszellem…
Antik világok
Olimpiáin tiszta
Volt még a verseny!
Fair olimpia?
Cserkészek, óvodások
Tán még így hiszik…
Győzzön az erő,
A szorgalom, a finesz
És a tehetség!
Mesék világa,
Vágyálom; olimpiát
Nyerni, barátom!
Olimpia, ma:
Tenyészbikák, -tehenek
Korrupt világa…
Olimpiai
Bajnokkal fotózkodnak
Politikusok…
Bajnokunk mezén
Pedig szponzori reklám:
Ő amatőr ám!
Messze távozott
Az utolsó amatőr
Olimpikon már…
Korrekt szabályok:
Örök vadászmezőkön,
Indiánoknál?!
Vagy ott fenn, mennyben;
Isten balján és jobbján:
Arkangyaloknál?!
Vagy sehol sem már?
Soha már? Nem létező
Dimenzióban?!
Mely tán valóban
Létezik, hová minden
Hívő érkezik…
Budakalász,
2020. március 6-7.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
