Az örök Istennő

Az örök Istennő

 

Varázslatosan szép Fekete-erdő,

csodálatos kis Duna tőled eredő.

 

Csurog a fodros hableány lelkesen,

csobogva hömpölyög zöld réteken.

 

Hegyek között kanyarog, elönt völgyeket,

mindkét parton elbűvöli a tölgyeket.

 

Lágyan iramlik medrében nőies vére,

milliónyi vad folyó rajong érte .

 

Útját kíséri szerelem, derű és bánat,

kecses alakja senkinek sem fordít hátat.

 

Keringőt lejt a szépséges kék Duna.

boldogan hívja őt táncra Pest és Buda.

 

Őszinte szerelmet vall neki Budapest,

kikosarazott marad az álmélkodó Bukarest.

 

Az uszályok táncát a tiszta víz felett,

földanya teremtette ezt a végtelen teret.

 

Átkanyarogja a megtört vén Európát,

nem felejti a magyar hegedűk hangját.

 

Látja már a hatalmas Fekete-tengert,

hullámain Isten lebeg, ringat sok embert.

 

Szerteágazó torkolata most célba ér,

anyai gondoskodása habjaiban örökké él.

 

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Muzsik Szandra

Hópehely

A tél most is pirosra csókolja az arcom,Nem szúr, nem fáj, de a nyoma ott marad.Ahogy nézem a lassan lehulló pelyheket,Érzem, hogy a magány most

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

  Halászné Magyar Márta Éjszaka Tudom, hogy most nem csak én nem alszom, mégis egyedül vívom éjszakai harcom, forog agyamban számtalan gondolat, felidézek számomra kedves

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

emlék

                                                 

Teljes bejegyzés »

Út és idő

Még nagyon fiatal az idő, alig kacsint ránk fény az égen. Ujjaim ujjaidba fonódnak a hajnali derengésben.   A faágak között, felettünk megbújnak a madáretetők,

Teljes bejegyzés »

Eljövetel

Eljövetel       Áldott decemberi reggelen, Havas, hófödte sétányon Hangtalan, bolyongva járok. Végeláthatatlan ködben Adventi csodára várok.   A csendben újra rám vigyáz, utolér

Teljes bejegyzés »