Est a Tiszánál
Egy tikkasztóan meleg nyári nap végén,
kedvesemmel sétálunk a Tisza part mentén.
Vadludak húznak el felettünk az égen,
hangjuk visszhangzik az árnyas réten.
Alakjuk vibrál a lenyugvó fényben,
árnyjáték siklik a suttogó révben.
Szürkület uralkodik a móló felett
bűvöl a sötétség a szín varázsló helyett.
Pihen a komp, hullámok mossák tatját,
holdfénynél vigyázza a kikötő partját.
Egy őszinte érzés a szívembe hatol,
mikor párom a színes virágok fölé hajol.
Életem, szépségem, Emike hitvesem,
örökkévalóság küldötte vagy, a mindenem.
A szerelem megérint csodálom alakját,
nézem és bámulom a mindenség asszonyát.
Reám néz, szemében csillagfények égnek.
kérem bocsásson meg nekem, a férjnek.
Mikor megbántom Isten engem megbüntet,
Ő mégis mindennap elnézően kitüntet.
A törékenységnek töretlen mintaképe,
neki nincs kényelmes saját hintaszéke.
Szorgalmas munkáját lefesti az élet,
család, gyermekek, unokák alkotják e képet.
Cserepka István
Author: Cserepka István
Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.