Most születtek Ti erre a Földre,
Kaotikusan beteg időkre,
Ti, az ártatlan gyermekek,
Kik mosolyától még
A zord szívű érzéketlenek,
A minden hájjal megkent,
Üzletnek szentelt hóhérok is
Lágyan elernyednek.
Bennetek ring a mélyzöld erdő,
Ott, hol a Sors fedte mező
Egyszer zúzmarás, másszor rügyező,
Ti vagytok, ti lesztek: az Erő!
Megérkeztek mohában fürdő kőre,
Mit betemetett mindörökre
A tónak hol kristályosan jeges,
Hol meg bársonyos vize.
S a jég és napsugár
Egyszerre van veletek,
Nem árthat nektek
Sem vírus, sem harc, sem betegség.
Bennetek ring a mélyzöld erdő,
Ott, hol a Sors-fedte mező
Egyszer zúzmarás, másszor rügyező,
Ti vagytok, ti lesztek: az Erő!
Versemet sok szeretettel ajánlom a 2020-ban született gyermekeknek (és szüleiknek)
Author: Csorba Viktória
Csorba Viktória az Irodalmi Rádió szerzője. Tizenegynéhány éves lehettem, amikor először papírra vetettem kezdetleges írásaimat. Mint hogy Fekete István regényein nevelkedtem, kiskamasz fejjel főként állatokról szóló versek szaladtak ki a tollamból. Kicsivel később iskolai feladványok kapcsán készült néhány kezdetleges novella… szigorúan gyerek fantáziára alapozva. A lázadó tizenéves korszak főként baráti körök zenekaraihoz fűződött. Szerettem ad-hoc összedobott zenére dalszövegeket írni. Bár a zene múló hóbort volt többünk életében, az írás szeretete számomra megmaradt. Huszonéves koromtól egyre gyakrabban ragadok tollat, hogy rímekben fejezzem ki a gondolataimat. Alkotásaimban központban áll az emberi lélek, különböző élet- és sorshelyzetek, valamint mozgatórugóink: az ember öröme és bánata. Verseimet, ritkábban novelláimat íróasztal fiókom rejtegette sokáig, egyre bővülő tartalmával, mígnem 2019-ben vettem a bátorságot, hogy a pódiumra lépjek. Sikeresen szerepeltem irodalmi pályázatokon, és még ebben az évben jelentek meg verseim különböző antológiákban. Nagy örömömre szolgál hogy szélesebb olvasói körrel és poéta társakkal találkozhatok kortárs portálokon.
