Elengedő

Levegőt ölel két karom,
benn örök hiányod sajog.
Száraz könnyek égetnek
lelkembe változó képeket:
az inkubátorban mosolyogsz,
göndörödő hajjal totyogsz,
kis kezeddel belém kapaszkodsz,
kamasz szívvel viaskodsz,
szerelemről panaszkodsz,
hatalmas sikerről álmodsz,
büszkén, férfiasan harcolsz,
a mindenséggel dacolsz,
sértett arccal morogsz,
búnbánón kérsz bocsánatot.
Felmelegíteném kihűlt tested,
lelkemben ringatom lelked.
Megtört fényű szemed
a végtelenbe réved,
ökölbe szorított kezed
kapaszkodik a semmibe.
Repítsen fel a szeretet
a megbocsájtó Istenhez.
Petres Katalin
Author: Petres Katalin

Petres Katalin az Irodalmi Rádió szerzője. 1959 április 5-én születtem, Budapesten. Budán nőttem fel, társbérletben nagyon egyszerű család legkisebb, harmadik gyermekeként. Alsó tagozatos koromban megkérdezte az osztályfőnököm, bizonyára egy felmérés kapcsán, hány könyvünk van otthon, én akkor 11-ről számolhattam be az iskolai tankönyveket kivéve. Viszont jártam könyvtárba, csodálatos tanáraim is voltak. Dr. Kolta Rezsőné, Magdi néni varázsolt el az irodalom birodalmában általános iskolás koromban. Muhi Lászlóné, Zsuzsa néni, középiskolai magyar és történelem tanárom, aki egyben a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola akkori könyvtárosa is volt, segített eligazodnom e csodálatos világban. Tulajdonképpen szellemi édesanyám lett. A közgazdasági szakközépiskolát szüleim kérésére végeztem el, de az első pillanattól kezdve magyar-történelem szakra készültem. A tanárképzőt 1982-ben fejeztem be, egy év tanítás után megszülettek fiaim, sokáig voltam otthon. Fél állásban a 90-es évek elején még tanítottam eredeti tárgyaimat, majd angol nyelvvizsgám és angol tanár hiány miatt át kellett térnem a nyelvtanításra. Ezért elvégeztem az ELTE-n a másoddiplomás nyelvtanári szakot. 2000-ben középiskolába sodort a sors, ezért a Károli Gáspár Egyetem kétéves kiegészítőjével koronáztam meg 2006-8 között tanulmányaimat, de csak 2012-ben fejeztem be a diplomamunkámat, ezért szinte „friss” diplomás vagyok túl az ötven évemen. Jelenleg a Budai Középiskolában angolt tanítok több, mint tíz éve. Kamaszkorban kezdtem verseket írni,...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Demeter Monika

Felhőkbe kapaszkodva

A nő a tengerparton mezítláb állt a homokban, kezében tartotta a papucsát. Élvezte, ahogyan a hullámok lágy ritmusban a partra húzódnak, hűsítően simogatják a bőrét,

Teljes bejegyzés »

Földhözragadt képzetek

Azt tudom mondani végül, ha bennem mint kérdés felmerül, milyen legyen a másik felem:   Legyen barát, ki a mi közös bolygónk felszínén együtt tanácsot

Teljes bejegyzés »

SÍR A FÖLD (képre,szóra írt) Te vagy az élet bölcsője, mindenek termője. Minden lénynek otthont adó, távozóknak meleg földtakaró. Vén tested több milliárd éves, Sziklaszilárd

Teljes bejegyzés »

FORMÁLOM A VILÁGOM. Kifogyott tollam plajbászra,pemzlire cserélem, lássuk,bennük is ugyanúgy kedvem lelem-e ? Mesél-e a kép is,mint az írás kezem által, a színeket,a festék illatát

Teljes bejegyzés »

IZZASZTÓ ÉJSZAKA (képre írt) Piros órám tik-tak,tik-tak halkan ketyeg, és én ébren számolom a múló perceket. Mindjárt éjfél,tizenegy óra, mégsem csukódik szemem álomra. Melegem van,reszketek

Teljes bejegyzés »

A divatbemutató

Divatbemutatóra készültek az erdő vadjai. Közösen felállították a színpadot és feldíszítették. A háttérben halk zene szólt. A jó hangulathoz, még a szép idő is rásegített.

Teljes bejegyzés »