Koronás Karantén

Korona vírus,

Kell így gyógy-virtus,

Előírt rítus.

Maradj most otthon,

Legfeljebb dolgozz,

De csak mi hasznos.

Üresen még áll,

Összes szép színház,

Színészet pedig lesz tovább,

Csak küzdve-küzdj s bízva bízzál.

A darab marad,

Mint az Aida,

Próbák maszkban.

Súgók, zenészek,

Otthon tesznek-vesznek,

Akár két kesztyűben.

Nehéz a korona,

Itt bízz most nem marad,

Mert a magyar kitart!

/Éljen a haza!/

Boda Zsófia
Author: Boda Zsófia

Boda Zsófia Borbála (Buksi) az Irodalmi Rádió szerzője. 1981. április 7-én születtem, Tatabányán. A tatai Eötvös József Gimnáziumban érettségiztem. Miután nem vettek fel az Állatorvosi Egyetemre sem, így a PATE állattenyésztő mérnöki szakán voltam diák, majd a győri SZIF-en és SZE-en végeztem el főiskolai szinten a környezet- és településmérnöki szakot. 2005 áprilisától 2013 májusáig a Komárom-Esztergom Megyei Kéményseprő KFT-nél dolgoztam, mint műszaki előadó és kéményseprő mester. 2013 májusától a Tatai Állatgyógyászati Központban dolgozom, mint állatorvosi, állategészségügyi szaksegéd 2017. nyarától önkénteskedek, valamint 2019 nyarától munkát vállalok a tatai egykori Szarka fogadóban. Vívok, párbajtőrözök és kardozok amatőr szinten, kisebb-nagyobb sikerekkel. 2008 nyarától írok verseket, már több kötettel rendelkezem, antológiákban jelennek meg írásaim s persze verspályázatokon indulok kisebb nagyobb eredményekkel. Művészportré a szerzővel: További hanganyagok YouTube csatornánkon: Megzenésített vers:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Irigység

Irigység „A szelíd szív a testnek, az irígység pedig a csontoknak rothadása” Megrontja a házasságot, a családon belüli harmóniát Saul király irigy szemmel nézte Dávidot

Teljes bejegyzés »

Mondanám

Mondanám, hogy ‘reggelt, de már inkább estelt… Mondanám, hogy édesem, de még mindig csak a sóst eszem. Mondanám, hogy igen, sietek, de akaratlanul is, csak

Teljes bejegyzés »

Veszteség.

Kicsit fura, hogy az idő nem állt meg,  De a hiányod bennem lüktet,  Hogy ott állok megtépázva, bénán,  Mint kit a gyorsvonatról kilöktek.    Csak

Teljes bejegyzés »

Ember…

Sírva születünk és nyögve távozunk.  Sok-sok év határoz meg minket.  Az élettől elválni oly nehezen tudunk-  Akkor is, ha itt az alagút vége.    Mikor

Teljes bejegyzés »
Prózák
Vígh Erika

Bella

Bella   A csend éppen olyan tömény volt, mint a sötétség. Két kutya összekapott valamin ebben a sűrűségben, azután a csend még vastagabb lett. Minden

Teljes bejegyzés »