Ahazugság virágot teremt, de nem hoz gyümölcsöt

A hazugság virágot terem, de nem hoz gyümölcsöt

Gonosz lett az egész világ
Vajon milyen volt az ezer éves múltunk
Hozott-e jellemváltozást időszámításunk
Vagy talán az első emberig kell visszanyúlnunk?
Eddig a múltat, saját múltunkat sohasem
Akarták a hazáját szerető magyarok
Lelkükből végképp eltörölni
A liberális szájharsonák, a globalizáció hívei
Feladva önérzetük, mi a nemzethalál ismérvei
Így a fogyasztói társadalom megvalósításával
A társadalom végleg leélheti elképzelt jövőjét
Azt szajkózzák: hogy mondjuk: kicsinyek vagyunk
Egy európai masszában kotorászhatunk a kasszában
Nem ismerik sem a sikerélményt sem a szeretetet
Pedig csak egyetlen mód megmenteni a nemzetet
Ha feltámasszuk az emberek szívében a néma forradalmat
S ha helyette behálózzák őket a hazugság indáival,
Nem hoz gyümölcsöt, bár teremthet tüskés virágokat
Vesd le a maszkodat s meglátja a nép belső világodat.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

+ 65 = 75

Álomváró

Este van. Vár az ágy. Egy plüssmalac röfög. A tej is megalszik, falevél sem zörög. Pulóvert fon pók a sarokban. Gyere, bújjál ide gyorsan. Betakarlak,

Teljes bejegyzés »

Időutazás

A fűben pihenve néztem, mint játszik a fény, a levélmintás árnyék, és az akácillattól bódult sok pici lény a diófa alatt, békés bűvkörödben. Bőröd feszes

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

A titok

  Az út jégbordás hátába csontig vájó nehéz hideg kapaszkodott. Egy néptelen, kacskaringókkal ébren tartó úton a település benzinkútjához ért, s nyomban a mozgássérültek parkolására

Teljes bejegyzés »

Kézen fogott az Isten.

Hitemmé vált a talpam alatt Tévedésein kopott utam. Hajnalok pírján éjbe hasadt. Mégis, fénye szívemre zuhant.   Vesztett tegnapok sírásait Konokul újra kísértettem, Díszítve zörgető

Teljes bejegyzés »

Minek nevezzem…?

Minek nevezzem az álmot… mely szívembe mennyei fényt sugároz, mely az odaföntvalók földi mása, lényemnek vajúdása? Minek nevezzem az álmot… mely szerelmi lázt hoz, s

Teljes bejegyzés »