Keresd a holnapot

Keresd a holnapot.

Ma mit mondhatok a csúfos jelenről.
Mindenütt ellenség van kívül és belül
Míg köröttünk a koronavírus gyilkolász
Itt belül az ellenzékünket rázza a láz
Nyelvük ismét kánkánt jár a szájban
Mert Ők katasztrófát sejtenek a mában
„Szeretni,hol csak nékünk nem szabad
Nem félsz-e, hogy varázsa elragad”
Elsöpri-e a vírus múlt gyűlölködéseit
Kiterjeszti-e mindenkire a szeretet erényeit
Igen nagy kérdés a holnap keresés
Mindnyájan tudjuk:nem lesz oly mesés
Az emberiség lelke arcára van írva
Tervezgethet akár kacagva és sírva
Megmártózhat a változás reményében
Egy új,s szebb világnak felépítésében
A Parlament megtisztulhat a hamis szótól
Hol megszabadul szitokszóktól, s gúnytól
Békejobbot nyújthatnak a másik oldalnak
Megduplázva erejét a vírus elleni harcnak
Megtalálhatják végre az élet igaz értelmét
Mely meghozhatja az ember lelki békéjét
Bátran megvallhatjuk őseink Isten hitét
Végleg elvesztjük burkolt fenyegetettségét
Az Úniótól visszanyerjük függetlenségét
Szuverén államok kezükett kézbe téve
Így mégis megmaradhat Európa egysége
Az örök szeretet színes mezei virágai
Mitől enyhülhetnek a karantén fájdalmai

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Konyhai idill

Betévedtem a konyhába, hol van az a kék madár: pálmaággal a csőrében szabadságot delegál.   Látomásom felszívódik, rám lehel a kürt hangja, hadba hív a

Teljes bejegyzés »

Nyárköszöntő

Már kikelt mind a fészekalja, kis felfedezők szárnyalhatnak, a kikelet integet: ellátni a messzeségbe összegyűjtve a szépséget.   S ahogy fölragyog a föld ege, aranyával

Teljes bejegyzés »

Montmartre éj

  Henri de Toulouse-Lautrec   Odakint sírt ,sírt az éjszaka Merengve dacolva hideggel, Holdfényes lehelettel, Tiszta levegőben, Ezernyi jellel.   Sötétben, a magány is fáj

Teljes bejegyzés »

Esti köd

Köd úszott a tájra fehér tejszerű pompa sejteni lehet csak amit látsz Isten a kezét leeresztette betakarta a napot.   Szellő sem suhan tova szinte

Teljes bejegyzés »

Félelmeim

Félelmeim   Félek az egyedülléttől a sehova tartozástól a jelen létbe támasztom a magányt.   Körülöttem néha gyerekzsivaj dobogás, beszéd, sikoly kacaj, merre vagy? szavak

Teljes bejegyzés »

Csend, nyugalom

Csend, Nyugalom   Vár volt itt, most kőhalom Emlékéből ez maradt. Hajnali harmat könnye, száll S a nap sugarai halkan Az égre nyújtózkodnak már.  

Teljes bejegyzés »