“Szomorú örökség “c. könyvem ismertetése, mely május végén jelenik meg.

Előszó.

Egy regény születésének, mindig van egy igazság alapja, egy lelki megindítója, nem utolsósorban, az író fantáziája.

Talán, kezdeném az alappal:

Nem könnyű, nyolcvan éven felül gyökerei helyszínéről, fiatal évei városából kiszakítani valakit. Már pedig velem ez történt. Gyermekeimhez költözve, Soroksárra kerültem. Nem tudom ki, hogy van vele, életem folyamán, bárhol megfordultam, szerettem megismerni a helység múltját, híres személyeit, főleg nevezetességeit. Ez történt most is velem. Első benyomásként, a Soroksári Nagyboldogasszony templom hatott rám. Meglátva az előtérben a templom történelmi hátterét, valamint betelepült sváb neveket, kik még a 18.században hozzájárultak Soroksár fejlődéséhez. Ezt olvasva, megmozdult bennem valami.

Kisétálva a Hősök-terére, az I. Világháborúban elesett, hősi halált halt nevek között, kimeresztett szemmel olvastam, anyai nagyanyám család nevét. Szívem hevesebben kezdett verni.

Ezzel kezdődött lelki megindításom. Állítólag, véletlenek nincsennek. Hiszek az ősök üzenetében.

Az anyai nagyanyámról és származásáról, szinte semmit sem tudtam. Gyermekként néha, kértem, beszéljen fiatalságáról. Szűkszavúan annyit mondott: A szülei korán elhunytak, hárman voltak testvérek, ő volt a legkisebb. A nővére nevelte, aki fiatalon ment férjhez. Pest közelében éltek, hol sok volt a német származású, ahogyan ők is. Családi körben, csak németül beszéltek.

Már anyám sem élt, mikor meg tudtam, hogy nagyanyám anyai néven lett anyakönyvezve. Innen, beindult a fantáziám. :A felnőtt Rózsika élete, könyvemben, nagy szüleim életét mutatja be, a huszadik század történelmi hátterével.

Történetem végére érve, a múlt megérintésével, úgy érzem, kötelességem Soroksáron is otthon érezni magam.

Az ólvasónak pedig, kívánom, hogy érdeklődéssel olvassa a három árva lány történetét.

Benedek Erzsébet
Author: Benedek Erzsébet

Benedek Erzsébet az Irodalmi Rádió szerzője. Benedek Erzsébet néven születtem Miskolcon, iparos családból. Szinte egész életemet Miskolcon étem. 2018-ban költöztem Budapestre, gyermekeimhez.Az irodalom és vers szeretete mindig életem része volt. Írással csak nyugdíjas koromban kezdtem intenzíven foglalkozni. Igaz, már gyermekként is leírogattam, ami gondolataimban megfogant, de csak saját magamnak. Folyamatosan, 2014-től küldözgetek pályázatokat.Fő témáim: A család, hit és a történelem. Szeretem elemezni írásaimban, a történelem milyen hatással van az egyszerű, hétköznapi emberre, valamint, a család életére. Verseim és kisebb esszéim témája is erről szólnak általában.Már gyermekként is szerettem hallgatni szüleim, nagyszülőim élettörténeteit.Úgy, ahogyan múlt az idő felettem is, írásaim is az én korosztályomból került ki. Megihlettek gyermekeim, unokáim, dédunokáim születése is.Mivel 1956-ban voltam 18 éves, valamint átéltem az ötvenes évek diktatúráját, így sok személyes tapasztalattal is találkoztam. Így született meg, az Irodalmi Rádió kiadásában a „GÖRÖNGYÖS ÚT” c. regényem. Ezzel elnyertem az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Miskolc város Irodalmi különdíját.Terveim vannak még, kérem a Jóistent, szellemi képességem további megtartására.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ahol a mesék kezdődnek

Edit Szabó : Ahol a mesék kezdődnek Nem látom a mesémnek kezdetét, csak ha a föld felett lebeghetnék, szeretném bejárni a Föld tekét, melynek tetején

Teljes bejegyzés »

Augusztus leánya

Edit Szabó : Augusztus leánya Augusztusban nyílik minden virág, tündöklő szépségeket lát a világ, piros rózsák kúsznak és nyár derekán kividul erdőn-mezőn minden leány. Virágerdő

Teljes bejegyzés »

Gondolsz-e néha rám

(Senrjon csokor) Gondolsz-e még néha rám? Jut-e még eszedbe múlt-részlet. Sorsunk mivé lett? Gondolsz-e még néha rám? Eszedbe jut-e múlt, mint rege. Élet, csak csendes.

Teljes bejegyzés »

Naplementében…

Már én sem harcolni, sem győzni nem akarok, Tudomásul veszem, a nappalok halandók… Mi vagyok a világban… arc nélküli senki, Az utcán sem köszönnek, de

Teljes bejegyzés »

A múltamban

Visszatekintek a semmire… A régmúlt időmben, hősi várban laktam, Ez volt a sorsom, sikerült, jól belaktam… A régmúlt időmben, hősi várban laktam. Ez azonban már

Teljes bejegyzés »