Igen, igen, igen.

Igen, igen. igen!

Igen! Sokan várjuk a hajnal pirkadását
A látóhatár kitárulkozását
Igen! Sokan várjuk a tavaszi álmok rügyfakadását
Édes gyermekhangok felvillanását.
Igen! Sokan várjuk a homályból kirajzolódó emberarcok körvonalát
Igaz, tiszta szót minden égtájból
Igen! Sokan várjuk a megtévedtek penitenciáját
Éhes tátott szájak étellel való elnémítását
Érvek, ellenérvek nyílt harcba indulását
Vezeklők kórusának öröm rivalgását
Kalapos királyok gyors trónfosztását
A „ nemekkel „ harcolók felmagasztalását
Igen! Sokan várjuk az igenek hatalmát
A ránk rakódott álarcok lehullását
Igen! Sokan vártuk és eljött a pillanat
Hogy a tetszhalott hazában fellobbanjon a láng
Fellobbanjon a reménység hangja
Hogy kihunyjon a háromszáz forintos biankók árnyéka
Melyeket a tűzbe vetve melegével
Éltetni fogja a nemzet – virágot
Hogy füstje eltakarja a szélütött hazugság-világot
Igen! Sokan várjuk a demokrácia fogalmak portalanítását
A tőkétől megszabadított tudás fájának felszabadítását
Az esélyegyenlőség elcsépelt frázisainak tisztára mosását
Igen! Sokan várjuk az álliberális Kannabiszcsokor elhervadását
A hatalom közeléből való végső eltávolítását
Igen! Sokan várjuk nemzedékek
Közös célért történő összekarolását
Európai léptékű értékeink felmagasztalását.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Elszállt a nyár

 Ó, hát mégis megtörtént.  Odalett.  Vége.  Nincs tovább.  Elment némán.  Elhagyott hűtlenül,  az idei nyár, az a csalfa.     Hiába volt a sok kérés,  Könyörgés.

Teljes bejegyzés »

Majd egyszer

Edit Szabó : Majd egyszer Majd egyszer nem látom kezed, majd egyszer elfelejtelek, tisztelet hiábavaló, bennem élt, de elkoptatott! Tán’ bennem lehet a hiba, „Ősz

Teljes bejegyzés »

A Határ- szikla átka

A Határ -szikla átka   Éhes, vad Énekes rohant a sárban,Szennyet dobált a digitális lázban,Úgy üvöltött az internetes éjben,Mint ki megfagy a magányos sötétben.Tépte a

Teljes bejegyzés »

Fénypontok

Ragyognak éjjel. Ragyognak nappal. Hangjegyekkel gyógyítanak.   Égő dallamok Ritmusa gyullad. Akkordok tánca fullaszt.   Metálos fénypontok. Füstölő hangszerek. Szétáramló zene.   Nyári éjszakán felébresztik

Teljes bejegyzés »

A leghűségesebb barát

Vannak napok, mikor létezni is oly nehéz, Csendben ülsz, merengsz, szemed csak a távolba néz. Nem kellenek már szavak, fájna megszólalni, Lelked csendben, reméled ez

Teljes bejegyzés »

Tavaszi önarckép

Jambusaim bús bódulatával ringatom álomnyárba magam; messzimocorgó vágya vigasztal – szürcsölöm ízét ájtatosan.   Fogvacogó köd jégpizsamáját ölti magára márciusom; csalfa csodával szittya kavalkád kedvem

Teljes bejegyzés »