NÉVNAPODRA (Férjemnek szeretettel)

Ragyogva kél a Nap, mint aki tudja,
névnapod van, s ő velünk ünnepel.
Tájat aranyló sugara borítja,
teleszórja szivárvány színekkel.

Hoztuk tenéked szívünk szeretetét,
– el ne vesszen, egybegyűjtve legyen –
ajándék csomag, ekként nyújtjuk feléd,
kincsként őrizd örökké lelkedben!

Óvatost bontsd ki, titkok őrizője,
szálanként súgja a László nevet;
“Isten éltessen” szavak kísérője.

Kívánunk sok-sok boldogságot neked!
A szeretet élted iránytűje,
s örökre vezérlő csillaga legyen!

Budapest, 2020. június 27.

B. Moravetz Edith
Author: B. Moravetz Edith

B. Moravetz Edith az Irodalmi Rádió szerzője. 1945. március 4-én születtem Grazban. A világháború végén szüleimmel visszatértem Erdélybe, Besztercére. Itt nevelkedtem csodás környezetben, három öcsémmel, szerény körülmények között, de szerető családi körben. Édesapánk tragikus hirtelenséggel fiatalon meghalt, ekkor Édesanyánk úgy döntött, hogy repatriálását kéri gyermekeivel nagyszüleinkhez. Így kerültem érettségi után Budapestre, ahol 21 évesen férjhez mentem, három csodálatos leányom született. Boldogságomnak tizenkilenc év után válásom vetett véget. Ezután gyermekeimet egyedül neveltem. 1991-ben újra remény költözött szívembe, ekkor kötöttük össze második férjemmel életünket. Egymás megbecsülésében, szeretetben örülünk tizenkét unokánknak, és három dédunokánknak. 1985-ben kezdtem írni visszaemlékezéseimet, prózában. „Miért” címmel 70. születésnapomra magánkiadásban jelentettem meg, szűk családi és baráti körnek. 2014-ben elvégeztem a Jobb agyféltekés rajztanfolyamot, melynek hatására portrékat rajzoltam; ekkor kezdtem el a versírást is… Szeretek olvasni, szeretem a művészetet, lenyűgöz a természet varázsa. Nem tanultam írni, gondolataim felbukkannak, ki kell írnom magamból lelkem rezdüléseit, le kell írnom gyermekkorom emlékeit, a mesevilágot, melyet Erdély személyesít meg számomra, hadd ismerjék meg azok is, akik még soha nem jártak arra. Vagy elég egy szó, egy mondat, a napfelkelte, a szellő, amint titkokat súg a falevélnek, a gyermek kacaja, két öreg kéz, mely egymásba fonódik, a padon ülő kismama; bennem érzelmeket indít, s addig...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

2 válasz

  1. Szeretettel gratulálok a szép névnapi köszöntő vershez!Az
    ünnepeltnek, – Boldog névnapot kívánok!
    Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Sírni tudna

Sírni tudna, hiszen tudja esélytelen. Ő ugyanis észre sem veszi. De Karin nem sír. Csak némán néz ki az ablakon és Ő, mint minden este

Teljes bejegyzés »

Nyári reggel

Nyári reggel. Írta: Egyed-Husti Boglárka Kint ülök a teraszon, hallgatom a madarak énekét, a nap még szinte alig jött fel, de már most érzem az

Teljes bejegyzés »

Talált tárgyak osztálya

Talált tárgyak osztálya. Írta: Egyed-Husti Boglárka A szoba csendes volt. Csak néha lehetett kintről hallani, ahogy egy két kocsi elmegy. Pedig az ablak csukva volt.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Varga Adrienn

Őrségben ősszel

Őrségi kedvcsináló, élménybeszámoló 2022 szeptemberéből: Érdekesnek találom, hogy vas megyei leányként (ahogy felénk gyakran mondják:lánygyerekként) az Őrség sokáig bejáratlan hely volt számomra. 2021 őszén ,

Teljes bejegyzés »
Prózák
Gudmon Erika

Telefongyári leckék

Az 1968-ban végzett gimnáziumi osztály diákjai közül csak három jelentkezett az egyetemre. A három legjobb tanuló. A többi fiatal munkát keresni vagy szakmát tanulni indult.

Teljes bejegyzés »