Hangok az altemplomból (V. Dénes temetése)

Hangok az altemplomból

 

-Íme megtapostam, megöltem asszonyod.

-A dolgodat tetted, te ehhez értesz.

-Veled ugyanez lett, nem tudtad elodázni.

-Meglehet. Mégis hozzám beszélsz…

-Hát nem érted? Tűzben égettem el a tested!

-És te, minden csontot porrá őrölsz…

Mégis hallom az apró poszáta énekét,

Nem is a gyászról, a napsugárról szólt…

-De nem láthatod, márvány fedi urnád!

-„A nap tüze, látod”? A föld alatt táncol…

-Az egy templomablak mélybe vetült fénye.

-Felnőttek a „fürge diákok”, él az álmom.

-És mit érsz vele? Felednek „csengve nevetve”!

-Abból idézel, mit egykor nékik idéztem…

-Kiválasztottak hiszed magad? Egy néma próféta?!

-A csend szava bizony áttört a néma falon…

-Azt hiszed, bátor az aki nem menekül tőlem?

-Leszakíthatsz, összetörhetsz, de Íme, Hazaértem.

 

„Boldogok akiket kiválaszt,

és magához szólít az Úr. ”

 

 

Simon Farkas
Author: Simon Farkas

Simon Farkas az Irodalmi Rádió szerzője. Mikor minden Mikor már teljesen kétségbeejtő mindenÉs a levegő is fogytán van körülötted,Csak akkor jön néha egy zápor,Hogy lemossa legalább a tested,Hogy Előtte újra meztelenül állj. Mert egyedül hiába rakosgatsz tettet és szót,Egymásra téve is, csak rossz Bábel torony.Nem hogy az égig, a másik emberig sem ér.Látod a lomokból épült százféle tornyot.És a te bástyád, végvárad az egyik itteni állás. Csupasz tornyok merednek az égre,Mint az ég felé kiáltott százféle átok.És még ledönteni sem akarja ezeket senki.Csak éjjel tisztulunk meg néha,Ha az égi áldás csapkodva veri a testünk. Ilyenkor sírva, átkozva dicsérjük Őt,Aki tornyokba zárta a testünk…Máskor meg napot küld ránkÉs gyönge szellőt,Hogy könnyeink ők szárítsák föl. És árnyékot rajzolunk a földre mind,Ha körbe jár bennünket a fény,Messziről tán lassú társas táncnak tűnhet,Mert rövidül, forog és nyúlik az árnyunk,S a Másik árnyéka néha átsöpör rajtunk… S.F. 2013. július

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

16 + = 24

Laggoló pillangók

Sokszor azon gondolkozom, Hogy hova tűnnek a pillangóim, Ha egy nap nincs helyén a ‘gógyim’ S épp magamban tartózkodom. Mert bizony van, hogy eltűnnek És

Teljes bejegyzés »

Életjáték

Az elmúlt napokban több olyan beszélgetésem volt, amelyben feljött, hogy mennyire intenzív ez az időszak. Sok mindenkinél felfokozottan jöttek mostanában a kihívások, a nehézségek, legyen szó kapcsolati, anyagi, egészségi, családi, munkahelyi, bármi. Ezzel a verssel azt az üzenetet szeretném átadni, hogy legyen hitünk az életben, a gondviselésben. Mindenki életében vannak borús és derűs időszakok, az élet természete a változás, azon belül is a hullámzás. Ha igyekszünk tudatosan felfeküdni ezekre a hullámokra és nem hagyjuk, hogy csak ide-oda dobáljon minket, akkor időnként látni fogjuk magunk előtt az irányt. Lehetünk a saját életünk hullámlovasai! Sosem tudhatjuk, hogy egy helyzet, hová fog továbblendíteni minket, éppen ezért fontos a hitünk.

Teljes bejegyzés »
Versek
Tarrósi Éva

Sirály

Világok tetején oly élő a sirály mint maga az ének, amit dalol, a táncában keringő porszemek hófehér felhővé forrnak össze, hogy öröktől élő forrásponton nevetve

Teljes bejegyzés »

A Mester Találkozások a Mesterrel

A Mester Találkozások a Mesterrel   Soha nem szerettem azon a végtelen hosszúnak tűnő, poros, unalmas földúton biciklizni. Ha néha, valami érthetetlen önsanyargatástól vezérelve mégis

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Találós kérdések

Rózsa Iván: Találós kérdések (Négy haiku) Nemlét egyenlő Örökléttel, az örök Semmi vár reánk? A feltámadás Álom csupán? Semmibe Tartunk, babám? Találós kérdés: Öröklét és

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Az élet szép

Rózsa Iván: Az élet szép Az élet kompromisszumok kötésének láncolata. Választhatunk a nagyon és a kevésbé rossz lehetőségek közül. Jól „ki van találva” ez a

Teljes bejegyzés »